Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

58 Magánjog 241. igényt, kik egymás ellen külön-külön három rendbeli pert indítottak, melyek egyesíttettek, s egy ítélettel bíráltattak meg. A két oldaltörzs az általuk indított két perben úgy az ági, mint a szerzeményi vagyont az özveggyel szemben maguknak igényelték s az özvegyi jog korlátozását is kérték, — ellenben az özvegy az általa indított perben az egész hagyatékra részint hitvestársi öröklés, részint közszerzemény címén emelt igényt. A sz.—i kir. törvényszék a két oldaltörzs keresetét elutasította, ellenben az özvegy keresetének helyt adott. A b—i kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét megváltoztatta és mind a három keresetnek részben helyt adott, az özvegy haszonélvezeti jogát pedig az egész hagyatékra megállapította. A kir. Kúria a másodbíróság ítéletének az özvegyi haszonélvezeti jogra vonatkozó rendelkezését helybenhagyja. Indokok: A jászkun V. statútum értelmében az özvegyasszony férjének halála után, ha a kereső férj másként nem rendelkezett, annak jószágában csak úgy marad benn, hogy abból éljen, nem pedig mint tulajdonos, tehát mint haszonélvező, és minthogy a jászkun statútumokban nincs olyan rendelkezés, amelynél fogva a férjnek törvényes örökösei — eltekintve az állag biztosítására esetleg szükséges intézkedésektől — az özvegyet haszonélvezeti jogában korlátolhatnák: ennélfogva ebben a . tekintetben az országos törvény szolgál irányadóul, ez pedig az oldalrokonoknak az özvegy haszonélvezeti jogának korlátozását még az ági vagyonra nézve sem engedi meg. 241. szám. Erdemetlen- Abból a jogszabályból, hogy a vétkes nő férjétől tartást nem ség az özve- követelhet, következik, hogy az ilyen nő férjének hagyatékára özvegyi gyi jogra, jogon semmi igényt sem támaszthat. E. H. 1906. szeptember 12-én, 4753/1905. P. sz. Elnök: Oberschall Adolf a kir. Kúria másodelnöke. Előadó: Lallossevits János a kir. Kúriához kisegítőül beosztott ítélőtáblai bíró. Tényvázlat: Felperes mintegy 38 év előtt végleg elhagyta férjét Zs. S.-t és B. A.-val ágyasságra lépett, kivel állandóan együtt él. A törvényes férj 1903. március 19 én leszármazók nélkül halt el; halálát megelőzően 1899. április 19-én kelt C) alatti szerződéssel összes vagyonát oldalrokonainak, a perbeli alpereseknek ajándékozta, kik az ingatlanokra telek'könyvileg is tulajdonjogot szereztek. A férj halála után neje, mint özvegy perrel lépett fel a megaján-