Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

46 Magánjog 233. özvegyi joga terheli, ennek megszorítása pedig a jelen esetben nem rendelhető el, mert az egész vagyon tiszta értéke csak 2570 kor. lévén, annak jövedelme az özvegy megélhetésére egészben szükséges, és mert a fizetési határidő megállapításából önként folyik, hogy felpereseket a részükre megítélt kötelesrészek biztosítására fel kellett jogosítani. 233. szám. özvegyi jog Az 1840 : VHI. t -e. 18. §-a értelmében az özvegyet özvegyi ellátás terjedelme, fejében csak egy gyermekrész illeti ugyan, minthogy azonban az özvegynek joga van ahhoz, hogy elhalt férje házában lakást követeljen: az özvegy az elhalt férjjel közösen használt lakást az idézett törvényszakasz értelmében a férj előző házasságából származott gyermekekkel csak abban az esetben tartozik megosztani, ha az az ő és saját gyermekei használatára egészben nem szükséges. E. H. 1913. április 15-én, 4463/1912. P. sz. Elnök: Günther Antal a kir. Kúria elnöke. Előadó: Plopu György kir. kúriai bíró. Tényvázlat: P. J. elhalt 1909. október 28-án özvegy és öt gyermek hátrahagyásával, kik közül kettő az első-, három kiskorú pedig a második házasságából származott. Hagyatéka, mely beltelkes házból és külsőségekből állott, letárgyaltatván, átadatott az öt gyermeknek egyenlő arányban, de a második nő, mint özvegy haszonélvezeti jogával, s ilyképen a telekkönyvi bekebelezés is megtörtént. Ezután az első házasságból származott két gyermek keresetet indított a második nő mint özvegy ellen, s ennek özvegyi haszonélvezeti jogát úgy a belsőségre, mint a külsőségre egy gyermekrészt tevő Vö-odrészre kérik az 1840 : VIII. t.-c. 18. §-a alapján korlátozni, ami ellen alperes özvegy tiltakozott, mert a belsőségre korlátozásnak egyáltalában nincs helye, a külsőségre pedig azért nem, mert annak jövedelme az ő ellátását sem fedezi. A ny.—i kir, töivényszék a p.—i 102. számú telekkönyvi betétben A. I. 1—7. sorszám alatt foglalt ingatlanokra a C) 4. alatt az alperes javára bekebelezett özvegyi haszonélvezeti jogot egy gyermekrészre vagyis Ve-odrészre korlátozza, s alperest végrehajtás terhével kötelezi, hogy a fenti ingatlanoknak 2/ö-odrészét a felpereseknek a többi jogosultakkal való közös birtokába bocsássa. Indokok: Alperes védekezése bírói figyelembe nem vehető, mert az 1840: VIII. t.-c. kifejezetten akként rendelkezik a 18. §-ban, hogy az özvegy . . . özvegyi tartás fejében csak egy gyermekrészt követelhet; és mert ezen törvény semmiféle kivételt sem állapít meg a