Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz, Törvényes öröklés 47 belsőségre nézve és nem tartalmaz intézkedést arra nézve sem, hogy abban az esetben, ha a külsőség csekély s egy gyermekrész az özvegy ellátására elegendő nem volna, az özvegy az egész hagyatéknak haszonélvezetére jogosított lenne. A p.—/ kir. ítélőtábla az elsöbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok:A bírói gyakorlat értelmében az özvegyet az 1840: VIII. t.-c. 18, §-a esetében is megilleti az a jog, melynél fogva az elhalt férj házában lakást követelhet, miből következik, hogy az özvegy az elhunyt férjjel közösen használt lakást az első házasságból származó gyermekekkel nem tartozik megosztani abban az esetben, ha ez a joga a ház minőségére való tekintettel érvényt nem nyerhet; minthogy azonban a perben bizonyítást nyert, hogy a hagyatékhoz tartozó ház több szobát, konyhát s egyéb mellékhelyiséget foglal magában, s . eszerint olyan terjedelmű, hogy az alperes polgári állásához képest az ő és háztartásában élő kiskorú gyermekei részére felesleges kényelmet nyújt s így megosztható és felperesekkel közösen birtokolható: a felperesek, mint P. J.-nak első házasságából származó gyermeke^ az özvegyi jognak az egész hagyatékra kiterjedő megszorítását jogosan követelhetik. A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét indokolása alapján helybenhagyja. 234. szám. Az 1840 : VIII. t.-c. 18. §-ában a második nő részére elhalt férje javaiból egy gyermekrészben meghatározott özvegyi haszonélvezeti jog nem terjed ki a házasságának tartama alatt szerzett vagyonra, amelynek fele közszerzemény címén úgyis ét illeti. E. H. 1908. november 11-én, 1543/1908. P. sz. Elnök : Istvánffy József kir kúriai bíró. Előadó : Lallossevits János kir. kúriai bíró. Tényvázlat : B. J. meghalt 1899. május 25-én; első neje volt V. E., kitől 6 gyermeke született, ezek a perben alperesek; a második neje, akivel 1878. március hó 10-én kelt egybe, Sz. H.M., ki a perben felperes. Felperes arra való tekintettel, hogy alperesek apjuk ingó s ingatlan vagyonát nemcsak birtokba vették, de annak nagy részét el is adták és részben megterhelték, s így sem közszerzeményi,sem özvegyi haszonélvezeti joga természetben ki nem elégíthető: alpereseket abban kérte marasztalni, hogy a) közszerzemény címén neki 9769 kor. 72 fillért fizessenek;