Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

.sv:. Törvényes öröklés 45 A hat gyermek közül azonban csak négy lépett fel keresettel az özvegy s a végrendeletileg kedvezményezettek ellen, s a végrendelet érvénytelenítését, esetleg kötelesrészüknek az özvegyi jogtól mentes kiadását kérték. A végrendelet érvényesnek mondatott, az alperesek pedig hangsúlyozták, hogy a hagyaték tiszta értéke oly csekély, hogy annak jövedelme az özvegy illő ellátására sem elegendő, következőleg az özvegyi jog korlátozásának helye nem lehet. A s.—/' kir. törvényszék felperesek kötelesrészét fejenkint 160 korona 62 fill.-ben megállapítja, s arra kötelezi B. J. és M. alpereseket, hogy a négy felperesnek összesen 642 kor. 48 fill.-t az özv. B. M.-né özvegyi haszonélvezeti jogának megszűnte után 15 nap alatt fizessenek. Indokok: A hagyaték tiszta értéke 2570 kor. lévén, egy-egy felperes kötelesrésze Vi6-odrészt, vagyis 160 kor. 62 fillért, a négy felperesé összesen 642 kor. 48 fill.-t tesz ki, mely összeget a végrendeleti örökösök csak az özvegyi jog megszűntével tartoznak a felpereseknek kifizetni, mert jogi szabály, hogy ha azon vagyon, melyből a törvényes osztályrész kiszolgáltatandó, özvegyi joggal van terhelve, az örökösök a törvényes osztályrésznek csak az özvegyi haszonélvezeti jog megszűnte után leendő kifizetésére kötelezhetők. A k.—i kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét megváltoztatja akként, hogy B. J. és M. alpereseket kötelezi, hogy felpereseknek összesen 642 kor. 48 fill. tőkét s ennek 1904. október hó 21-től járó 5°/o kamatát özv. B. M,-né özvegyi jogára való tekintet nélkül 15 nap alatt fizessék ki; mert a kötelesrész minden tehertől mentesen kifizetendő, s így az özvegyi jog nem gátolhatja a kötelesrész kiadását, mely után az örökösöket a kamat az örökhagyó elhalálozása napjától, mint az örökség megnyíltának időpontjától kezdve illeti. A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét megváltoztatja s az elsőbíróság ítéletét hagyja helyben azzal a kiegészítéssel, hogy a felpereseket feljogosítja, hogy a jelen ítélet alapján a részükre megítélt összegek erejéig a hagyatéki ingatlanokra a zálogjog bekebelezését a telekkönyvi hatóságnál kérhessék; mert a hagyatéki vagyont, amelyből a II. és III. rendű alpereseknek a megítélt kötelesrészeket fizetniök kell, az I. rendű alperes