Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz. Törvényes öröklés 33 A másodbíróság az elsőbíróságnak ezt a rendelkezését helybenhagyta. A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A kir. igazságügyminiszternek és a kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek az 1904. évi T. 107/15. sz. a. az alsóbbrendű, vagyis a Kollonics-féle egyezmény hatálya alá nem eső latin, görög és örmény szertartású katholikus papok hagyatéka tárgyában kibocsátott rendeletében nincs az a kérdés szabályozva, hogy a végrendelet nélkül elhalt alsóbbrendű róm. kath. papok hagyatéki javainak mely részei esnek a hármas felosztás alá; de másrészt az egyházi személyek legnagyobb körére és így különösen a végrendelet nélkül elhalt alsóbbrendű róm. kath. papokra nézve kétségtelen, hogy ezen minőségük nem semmisíti meg az attól független szerzés és vagyonjogi érvényesülés lehetőségét és épen azért azokban az esetekben, melyekben az egyházi személynek ezen minősége és állása nem zárja ki a külön vagyonjogi személyiség létét, önállóságát és érvényesülhetését, az ily egyházi személynek ezen külön tekintetbe vehető személyisége utáni örökösödés szintén a közönséges örökjogi szabályok alá esik. Ebből az alapgondolatból indulva ki, bírói gyakorlatunk abban állapodott meg, hogy azoknál az egyházi személyeknél, akiknél a a most kiemelt vagyonjogi személyiség önállósága érintetlen marad, csak azon vagyon képezi a külön örökjogi szabályozás tárgyát, amelyet az ily egyházi személyek az egyházi javadalom jövedelméből, vagy ily egyházi állásra való tekintettel egyházi forrásból szereznek, aminek természetes következménye, hogy ezen külön szabályozás köréből kiesnek mindazok az egyházi személyek, akik nem bírnak egyházi javadalommal, egyházi forrásból eredő jövedelemmel. Ezekből következik, hogy a végintézkedés nélkül elhalt alsóbbrendű kath. papok hagyatéki vagyonának csak azon szerzeménye esik a hármas felosztás alá, amelyet az egyházi javadalom jövedelméből vagy ily egyházi állásra való tekintettel, más egyházi forrásból szereztek, amint ezt az elvet a kir. Kúria a 7203/1901. sz. a. hozott ítéletében is kimondotta. Helyesen intézkedtek tehát az alsóbíróságok, amikor a hármas felosztást ki nem terjesztették a 45/901. tétel alatt letétbehelyezett 996 kor. 93 fül. összegre, amely takarékpénztári igazgatói jutalék Polgárijogi Határozatok Tára II. 3