Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz. Szövetkezet 227 mivel szemben alperes azzal védekezett, hogy ő az üzletrészek teljes befizetése előtt lépvén ki, őt semmi kötelezettség sem terheli. Ezzel szemben felperes arra hivatkozott, hogy az 1898 : XXIII. t.-c. 10., 21. és 22. §-ai értelmében a szövetkezeti tag a társaság veszteségének fedezése végett az aláírt üzletrész teljes névértékének befizetésére kötelezhető akkor is, ha a társaságból kilépett, még mielőtt az összes részletek esedékessé váltak. Mindkét alsóbíróság és a m. kir. Kúria is marasztalta az alperest a kilépéséig lejárt részletekben, míg az azután lejárt részletek tekintetében a keresetet elutasította a következő indokolással: Az 1898: XXIII. t.-c. 10. §-a szerint ugyan a belépő tag már a belépés tényénél fogva köteles egy üzletrészt az alapszabályokban megállapított részletekben, időben és joghátrányok mellett befizetni; de úgy e szakasznak a részlet befizetést megengedő intézkedéséből, mint a 18. §-ban megállapított korlátlan kilépési szabadságból önként következik, hogy a jegyzett üzletrész névértékének befizetésére vonatkozó kötelezettség csak a ki nem lépő tagra vonatkozhatik, ellenben a kilépő tagra nézve csak a kiválás időpontjáig lejárt részleteknek befizetésére vonatkozó kötelezettség állapítható meg. Minthogy az alapszabályoknak ezzel egybehangzó 9. és 11. §-ából is az üzletrészbefizetés oszthatósága és az üzletév bármely időpontjában való kiválás szabadsága nyilvánvaló, ennélfogva kétségtelen, hogy a Jankovics Dezső és Kocsis Bernát tanuk vallomása szerint 1902. évi november havában kilépését az előbb nevezett tanú mint igazgatósági tag előtt bejelentő alperes az általa jegyzett négy üzletrésznek csak 1902. évi november haváig lejárt részleteit tartozik felperesnek megfizetni. 343. szám. A K. T. 254. §-a 2. bekezdésének az a rendelkezése, hogy a Üzletrészszövetkezeti tagok elleni keresetek elévülése attól az időponttól számi- követelés, tandó, amelyen az egyes tagok kilépése vagy kizárása a szövetkezetnél vezetendő jegyzékbe bevezettetett, csak a szövetkezet tagjai ellen a társaságot terhelő igények alapján támasztható keresetekre vonatkozhatik, de nem vonatkozik a K. T. 237. §-ában szabályozott arra az esetre, amikor a kivált tag a kiválás évéről szóló zárszámadás szerint reája eső üzletrészét követeli a szövetkezettől, mely esetben tehát üzletrészének kifizetését, amennyiben a kilépés időpontja az alapszabályokban meg nem állapíttatott, a K. T. 235. és 237. §-ai szerint az üzletév befejezésétől számított egy év elteltével követelheti. 15*