Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz. Rész vény társaság 205 Tényvázlat: Egy pénzintézet közgyűlésen oly határozatot hozott, amellyel a részvényeknek eddig két koronában meghatározott átíratási díját 20 koronára felemelte. Ezt a határozatot egy részvényes megtámadta és a kir. ítélőtábla a határozatot megsemmisítette a következő indokolással: Aziránt nincs kétség, hogy a részvényjogok átruházhatósága a részvénytársaság természetének következménye, s hogy a részvénytársaság tőke-egyesület, melynél a tagok személye alárendelt jelentőségű lévén, a részvényjog átruházhatóságának korlátot állítani nem szabad. Az a határozat, mellyel a részvény-átíratási díjak két koronáról 20 koronára felemeltettek, a kereskedelmi törvény intézkedéseibe, különösen a 173. §-ába ütközőnek tekinthető; mert bár az a kérdés, hogy a hozott határozat a részvényesekre káros-e vagy nem, a részvénytársaságra célszerű-e, előnyös-e, vagy sem? nem jön tekintetbe, de annak megvalósítása mégis nagyban csökkentheti a részvény-átruházás forgalmát, miután a 120 koronás névértékű részvény-átíratási díjának, miről az alapszabályokban sincsen szó, 20 koronában való megállapítása a részvény értékéhez viszonyítva, túlmagas kezelési költségösszegnek tekinthető. Ezt az ítéletet a m. kir. Kúria indokaiból helybenhagyta. 333. szám. A részvényeknek abból a célból történt átruházása, hogy az át- Részvényruházónak az alapszabályok szerint korlátolt szavazati joga az tíj rész- átruházás vényesek (Strohmann) által az alapszabályokban meghatározottnál szavazati nagyobb terjedelemben gyakoroltassék, a közgyűlési határozat meg- jog végett semmisítésére csak akkor szolgálhat alapul, ha az valamely jognak kijátszása, vagy visszaélés keresztülvitele céljából történt. E. H. 1907. november 13-án, 1152/1906. V. sz. Elnök: Beck Hugó kir. kúriai bíró. Előadó: Mennyey László a kir. Kúriához kisegítőül beosztott ítélőtáblai bíró. E. H. 1913. november 13-án, 217/1913. V. sz. Elnök: Beck Hugó kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Karay Lajos kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Az illető részvénytársaság alapszabályaiban meg lévén határozva, hogy egy részvényes 10 szavazatnál többet nem gyakorolhat, némely részvénytulajdonos részvényeinek egy részét másra ruházta át abból a célból, hogy az ezáltal leadandó szavazatokkal együtt tíznél több szavazatot gyakorolhasson. Az így meghozott közgyűlési határozatot egy másik részvényes pusztán ezen