Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljog 308. E. H. 1910. május 27-én, 514 1910. V. sz. Elnök: Beck Hugó kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Juhász Andor a kir. Kúriához kisegítőül beosztott ítélőáblai bíró. Tényvázlat:A kereseti váltón a k.—i takarékpénztár r.-t. megbízásából történt óvatolásakor két üres forgatmány volt: P. D.-é a jelen perbeli alperesé és D. M.-é. Az óvás felvétele után a k.—i takarékpénztár r.-t. a váltót az m. bank és takarékpénztár r.-t.-nak, a jelen perbeli felperesnek adta át. Felperes a D. M. forgatmányát kitörölte és a P. D. üres forgatmánya alapján, mint forgatmányos kért sommás végzést P. D. mint forgató ellen. Alperes kifogásában azt vitatta, hogy a felperes váltóbirtokosi minősége nincs igazolva. A m. kir. törvényszék a sommás végzést hatályában fenntartotta, igazoltnak látván felperes váltóbirtokosi minőségét. A kir. ítélőtábla ellenben elutasította keresetével a felperest. A m. kir. Kúria, a másodbíróság ítéletét helybenhagyta. Indokok: A fizetési visszkeresettel fellépő, óvatoltató váltóbirtokosnak, vagy beváltó előzőnek váltóbirtokosi minősége a váltónak a fizetés végetti bemutatás és óvásfölvétel időpontjában létezett tartalma szerint bírálandó meg. A fizetés végetti bemutatás és annak sikertelenségét tanúsító óvás csakis abban az esetben alkalmas a visszkereset fenntartására, ha a bemutatás és óvás a fizetés követelésére jogosított váltóhitelező, vagyis forgatott váltóknál a V. T. 36. §-a szerint igazolt váltóbirtokos részére történt. Ezért kell a váltóbirtokosi minősége megbírálásánál — megóvatolt váltók perlése esetén —a váltónak az óvás fölvételekor létezett tartalmából kiindulni. A fizetés hiánya miatti óvás tehát a hátiratok akkori láncolatát lezárja és pedig akként, hogy ezután a hátiratoknak egymásba kapcsolódását és ezzel a forgatók és forgatmányosok sorrendjét — közbenső hátirat vagy hátiratok törlése útján — megváltoztatni többé nem lehet. Ezek szerint ki van zárva az is, hogy az óvással lezárt addigi hátiratok láncolatában előforduló üres forgatmányt — a következő hátiratoknak az óvatolás utáni időben való törlése útján — olyan harmadik személy használjon fel saját váltóbirtokosi minőségének az igazolására, aki a váltónak óvatoláskori tartalma szerint nem volt a felhasználni kívánt üres forgatmány után következő hátirat kiállítója.