Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz. Kötelesrész 149 295. szám. Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó szülő által lett aján- Kötelesrész dékozást kötelesrészének megsértése miatt csak abban az esetben ajándék támadhatja meg sikerrel és követelhet kötelesrészt a megajándékozottól, miatt, ha a megtámadott ajándékozás az örökbefogadás időpontja után létesül. E. H. 1909. március 11-én, 4827 1908. P. sz. Elnök: Istvánffy József kir. kúriai bíró. Előadó: Szalay Tamás a kir. Kúriához kisegítőül beosztott ítélőtáblai bíró. Tényvázlat: B. J. meghalt 1906. október hó 27-én végrendelet és vagyon hátrahagyása nélkül. Összes vagyonát még 1890. évi december hó 8-án kelt szerződéssel átruházta a perbeli alperesre, majd ezt követőleg évek múlva G. A.-t törvényszerűen örökbefogadta, s így az örökbefogadás jóval a vagyon átruházása után történt, midőn már B. J. vagyontalan volt. B. J. örökbefogadó szülő halála után a G. A. örökbefogadott gyermek, mint felperes pert indított a.megajándékozott alperes ellen, s a neki ajándékozott vagyonból kötelesrészt követelt. A p.—i kir. törvényszék alperest kötelezi, hogy az ajándékozott vagyonból felperes kötelesrészét megfizesse. Indokok: Miután a Hármaskönyv 8. és 66. címe az örökbefogadott gyermeket a törvényes gyermekek jogaiba helyezi s a leszármazók jogával ruházza fel és miután az örökbefogadott gyermek öröklési joga csak terjedelemben eshetik korlátozás alá, amennyiben az örökbefogadó szülők oldalrokonai, s illetve az örökbefogadó szülők többi leszármazói után nem örökösödhetik: nyilvánvaló, hogy az örökbefogadott gyermeket az örökbefogadó szülő után a törvényes osztályrészhez való jog is megilleti, mert az ideiglenes törvénykezési szabályok 7. §-a a leszármazó és örökbefogadott gyermekek között a visszaállított hazai magánjogtól eltérő különbséget nem állított fel; folyománya ennek az, hogy az örökbefogadott gyermeknek e törvényes osztályrész tekintetében ebbeli joga ki kell hogy hasson azon vagyonjutalékra is, amelyet az örökhagyó az ő örökbefogadása előtt elajándékozott. A p.—i ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét indokolása alapján helybenhagyta. A m. kir. Kúria mindkét alsóbíróság ítéletét megváltoztatta és felperest keresetével elutasítja.