Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

138 Magánjog 288. a közös végrendelet kölcsönösen egymástól függő intézkedéseket tartalmaz; mert a viszonos végrendeletek is mindkét végrendelkező életében egyoldalúan visszavonhatok, csakhogy az egyoldalú visszavonás következtében az egész végrendelet létezése megszűnik; és ebben a tekintetben nem tesz különbséget, vájjon a másik házastárs a visszavonásról tudomást nyert-e vagy sem. Tekintve mármost azt, hogy a B) alatti közös végrendelet nem tartalmaz olyan intézkedést, amely szerint végrendelkezők a visszavonás jogáról lemondottak volna: az örökhagyónak jogában állott a közös végrendeletet egyoldalúan visszavonni; következéskép az általa készített C) alatti végrendelet érvényesnek tekintendő. 288. szám. Közös Az életben maradt házastárs azáltal, hogy a közös végrendelettel égrendelet neki nyújtott vagyoni előnyt igénybe vette, kötelezettséget vállalt ugyan vissza- aziránt, hogy a saját intézkedését épségben hagyja; de a közös végvonása, rendelet nem akadályozhatja a túlélő hitvest abban, hogy a mindkét házastárs által örökösnek nevezett gyermeket törvényes ok fennforgása esetében kitagadhassa; amiből következik, hogy a túlélő hitvestárstól az a jog sem vonható el, hogy a mindkettőjük által örökösnek nevezett gyermeket ebben az esetben kötelesrészre is szoríthassa. H. E. 1909. október 19-én, 2866/1909. P. sz. Elnök: Günther Antal a kir. Kúria elnöke. Előadó.- Lallossevits János kir. kúriai bíró. Tényvázlat: A házastársak 1896. évi szeptember hó 18-ik napján tett közös végrendeletükben haláluk esetére akként rendelkeztek, hogy az egész, tehát a mindkét házastársat illető vagyon haszonélvezete a túlélő házastársat illesse; mindkettőjük halála után pedig az egész vagyon két gyermekükre a felperesnek és az I. r. alperesnek jusson. A nő elhalván, hagyatéka a közös végrendelet rendelkezéseinek megfelelően a túlélő férj haszonélvezeti jogával terhelten felerészben a felperesnek, fele részben pedig az 1. r. alperesnek átadatott. A per adatai szerint felperes az anyja után örökölt vagyonnak felét rövid idő múlva potom áron eladja és ilyen körülmények közt a túlélő férj, illetve apa 1900. évi február hó 7-én újabb végrendeletet készít, mely az előbb alkotott közös végrendelettől annyiban tér el, hogy felperest fele rész heiyett Vi-ed örökségre korlátozza, ellenben a közös végrendelet intézkedése szerint felperest illetett másik egynegyed részt a felperes gyermekeinek, a II. és III. r. alpereseknek hagyja.