Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz. Végrendeleti öröklés 123 280. szám. Ha a házastársak közös végrendeletben egymást a túlélő javára Örökös általános örökösül akként rendelték ki, hogy a túlélőnek a vagyon rendelkezési felett szabad rendelkezési jog biztosíttatott ugyan, de halála után a joga. fennmaradó vagyonban utóörökös neveztetett ki: az utóörökösnek csak a túlélő házastárs halála idején meglevő vagyonra lehet igénye s ezen igényének biztosítását a túlélő házastárs életében épen a fennálló szabad rendelkezési jog miatt nem követelheti. E. H. 1912. november 5-én, 1526/1912. P. sz. Elnök: Günther Antal a kir. Kúria elnöke. Előadó: Lallossevits János kir. kúriai bíró. Tényvázlat A házastársak közös végrendeletben egymást a túlélő javára általános örökösül rendelték ki, és egyúttal annak 4. pontjában a mindkét házastárs elhalálozása esetére akként rendelkeztek, hogy a később elhalálozó házastárs hagyatékát mint utóörökösök V3-adrészben a férj testvérei öröklik, %-adrészét pedig örökli a nőnek féltestvére; azonban ugyanezen pontban a házastársaknak azon rendelkezés is bennfoglaltatik, hogy „ezen utóörökösrendelés által a tulajdonjog sem szerzett, sem az öröklött vagyonra nézve nem korlátoltatik". A nő 1909. április hó 22-én elhalván, féltestvére az életben maradt férj ellen keresetet indít, amelyben a nő hagyatéki állagának megállapítását és annak biztosítását kéri azon az alapon, hogy a közös végrendelet 4. pontja értelmében ő a hagyatéki vagyon 2 3-adrészére utóörökösnek van rendelve. Mindhárom bíróság felperest keresetével elutasította éspedig az elsőbíróság a másodbíróság által is elfogadott abból az indokból, mert felperesnek igénye csupán a túlélő házastárs halála idején hátramaradó vagyon 2 3 részére terjedvén ki, sem a korábban elhalt házastárs hagyatéki állagának megállapítását, sem annak biztosítását éspedig ez utóbbit azért nem követelheti, mivel a biztosítást egyrészt az útóöröklés tárgyát képező vagyon bizonytalan volta, másrészt az a körülmény is lehetetlenné teszi, 'hogy e biztosítás az életben maradt férjet a végrendeletben részére kikötött szabad rendelkezési jogban gátolná s a neje hagyatékának egyszerű haszonélvezőjévé tenné. Határozat: A m. kir. Kúria a másodbíróság ítéletét helybenhagyja; mert a házastársak által készített közös végrendeletnek tartalmából helyesen levonta az elsőbíróság azt a jogi következtetést, hogy felperesnek utóöröklési joga arra a vagyonra van szorítva, amely az utóörökösödés esetének beálltakor még meg lesz (fidei-