Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

110 Magánjog 275. alapítása teljesen lehetetlennek tekintendő, a végrendeletben foglalt rendelkezés csakis mint hitbizományi helyettesítés állhat meg: és mivel joggyakorlatunk a végrendeleti örökös vagy hagyományos első helyettesítésére korlátozza s a jelen esetben a végrendeleti hagyományosok mindegyike már helyettesítve van s a további helyettesítést hazai joggyakorlatunk meg nem engedi, keresetet indít annak megállapítása iránt, hogy a már foganatba ment egyfokú helyettesítéssel a további helyettesítés hatályát vesztette; következéskép a másodsorban birtokba lépett hagyományosok korlátlan tulajdonosai a végrendeletileg hagyományozott javaknak. Annak előre bocsátása mellett, hogy az alperesekként perbeidézett ellenérdekű hagyományosok a további helyettesítések joghatályát vitatták, az örökhagyó előtt elhalt egyik végrendeleti hagyományos helyébe lépett és időközben szintén elhalt gróf Cs. B.-nak végrendeleti örököse a kereset álláspontját magáévá tette azzal a változtatással, hogy mivel végrendelkezőnek családi hitbizomány alapítására irányuló szándéka nem valósítható meg, az erre vonatkozó feltétel elestével a kérdéses javak már az öröklés megnyíltával korlátlan tulajdonjoggal szállottak a végrendeleti hagyományosokra és illetve jogutódaikra; minélfogva gróf Cs. B. az ő részéről szabadon végrendelkezhetett; ellenben örökhagyónak törvényes örökösei; M. V. és társai, akik mint l. r. beavatkozók a főperbeli felperesek és alperesek ellen alkeresetet adtak be, azt az álláspontot foglalták el, hogy mivel az örökhagyó által szándékolt családi hitbizomány felállítása meghiúsult, az egész végrendelet megdőlt; következéskép az egész hagyatéki vagyon törvényes örökösödés címén őket illeti meg. Mindhárom bíróság a keresetnek lényegileg ugyanazokból az indokokból helyt adott, megjegyeztetvén, hogy a másodbíróság ítéletében a harmadbíróság által is magáévá tett ez az elvi kijelentés foglaltatik: „hazai joggyakorlatunk értelmében a végrendeletben foglalt hitbizomány felállítására vonatkozó, de nem foganatosítható rendelkezésnek a hitbizományi helyettesítés felel meg". Az I. r. beavatkozók által támasztott alkeresetet azonban az elsőbíróság alaki szempontból utasította el, míg a másodbíróság ezt az alkeresetet, mint a törvény által kizártat visszautasította;' a harmadbíróság ellenben ezt az alkeresetet is érdemben bírálta meg. Határozat: A m. kir. Kúria a másodbíróság ítéletét helyben-