Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

08 Magánjog 270. végrendeletet a tanuk jelenlétében sajátkezüleg aláírta, avagy hogy az azon lévő névaláírást sajátjának elismerte. Ezzel szemben az alpereseknek az volt az álláspontjuk, hogy a végrendeletnek ez a hiánya pótolva van a végrendelet letétele alkalmával tett elis­meréssel. Az elsőbíróság a végrendeletet lényegileg a. m. kir. Kúria által felhozott indokokból érvénytelennek nyilvánította. A másodbíróság az örökhagyó végrendeletét ezen az alapon érvényteleníthetőnek nem találta; mert, ha a végrendeleti tanuk által a végrendeletre vezetett záradék hiányos volna is, ez a hiány pótoltatott azáltal, hogy az örökhagyó a végrendelet letétele alkalmával az átadásról a négy végrendeleti tanú együttes jelenlétében felvett, a közjegyzőn és örök­hagyón kívül a négy végrendeleti tanú által is aláírt, a kir. köz­jegyző által az 1876 : XVI. t.-c. 24. §-a szerint magához a végren­delethez fűzött és így a végrendeletnek kiegészítő részét képező jegyzőkönyvben már nemcsak azt ismerte el, hogy a megőrzés végett átadott végrendelet az ő végrendeletét tartalmazza, hanem kifejezetten elismerte azt is, hogy az átadott végrendeletet a négy végrendeleti tanú jelenlétében ő írta alá, mi által a végrendelet a letétel időpontjától kezdve feltétlenül érvényessé vált. Határozat: A m. kir. Kúria a per főtárgyára nézve a másod­bíróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbíróság ítéletét hagyja helyben. Indokok: Az 1876 : XVI. t.-c. 5. §-a érvényességi kellékül állapítja meg, hogy a végrendelkező a tanuk együttes jelenlétében azt jelentse ki, hogy az okirat az ő végrendeletét tartalmazza és azt előttük aláírja, vagy már előbb általa önkezűleg aláírtnak el­ismerje, s hogy ez megtörtént, magán az okiraton a tanuk által igazoltassék. Ezen érvényességi kelléken nemcsak nem változtat az idézett törvény 23. §-a, de sőt annak szövegéből, amely az 5. §. értelmére kifejezetten hivatkozik, épen ennek a kelléknek fenntartása tűnik ki, az alakszerűségekből való engedmény csupán a végrendeleti tanuk számára, illetve azok elengedésére szorítkozik. A törvény által megkívánt azt az érvényességi kelléket, amely a végrendelkező névaláírásának tanuk előtti megtételére, vagy annak elismerésére vonatkozik, nem pótolja sem az, hogy végrendelkező

Next

/
Thumbnails
Contents