Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

6o Magánjog melytől a tilalom mint korlátozás el nem választható. A tulajdonjogot az új tulajdonos csak az elidegenítési és terhelési tilalommal korlátoltan szerzi meg, mely az átruházásnak mint dologi szerződésnek ez esetben lényeges alkateleme. 2. Hogy az elidegenítési és terhelési tilalom harmadik személynek, vagy magának az átruházónak a tilalmas ingatlan állagára vonatkozó igénye biztosítását célozza, mert mind az általános jogelvek, mind tételes jogszabályaink a tulajdonjog fogalmi teljességének csorbítását, tehát a tulajdonjog korlátozását csak a közjó, avagy egyeseknek oly szorosan megjelölt jogaik megóvása szempontjából ismerik el hatályosnak, melyek a tulajdontárgyra közvetlenül irányulnak (iura in re aliena). Az elidegenítést és terhelést tiltó korlátozásra pedig ezen szabálytól eltérés annál kevésbbé volna indokolható, mert az egyéni akaratnak magában nincs az az ereje, hogy a tételes jog engedélye nélkül valamely dolognak elidegeníthetlenségét feltétlenül megállapítsa és az egyik lényeges közgazdászati rendeltetése ellenére a forgalomból kizárja. A kötelmi jognak a szerződés szabadságára vonatkozó elvei a dologi jog terén feltétlen érvénnyel nem bírnak; és általános elidegenítési és terhelési tilalom által jogügyletileg korlátozott tulajdonjogot a tételes jog sem ismer. Különben is, midőn az elidegenítési tilalom nem harmadik személy jogának oltalmára szolgál, senkinek sem áll érdekében a tilalomellenes cselekményt megtámadni. Valamint az általános (feltétlen) elidegenítési és terhelési, tilalom kikötése az ingatlanok átruházásánál harmadik személyekkel szemben hatálytalan és nyilvánkönyvi bejegyzés által sem nyer dologi minőséget, annál kevésbé korlátozhatja a nyilvánkönyvi tulajdonos önrendelkezési jogát saját ingatlanára nézve elidegenítési és terhelési tilalom nyilvánkönyvi bejegyzésének engedélyezésével harmadik személyekkel szemben érvényes vagyis abszolút hatállyal. Az elidegenítési és terhelési tilalom ugyanis jogi természeténél fogva kötelmi viszonyt állapít meg a szerződő felek közt, amelyből származó jogok nyilvánkönyvi bejegyzés által sem nyernek dologi jelleget, hacsak ezzel a törvény azokat kifejezetten fel nem ruházza; ez az eset azonban az elidegenítési és ter-