Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

A tulajdon 59 hanem csak azt vizsgálja, gátolja-e a további bejegyzést harmadik személynek a tilalommal egyidejűleg bejegyzett joga, ami kétségtelenül a telekkönyvi hatóság hatáskörébe tartozik, kitűnik ez nemcsak a telekkönyvi rendelet 62. §-a végső bekezdésének ama rendelkezéséből, mely szerint «a bejegyzett jog közelebbi meghatározásai, melyek magából a telekkönyvből ki nem vehetők, azon okirat tartalma szerint ítélendők meg, melyek folytán a bejegyzés megengedtetett)), hanem a 69. §-nak abból a tartalmából is, melynél fogva oly okiratra, melyekben a követeléseknek nyilván érvénytelen jogalapja foglaltatik, bekebelezés vagy előjegyzés nem történhetik, mely rendelkezések világosan bizonyítják, hogy a telekkönyvi hatóság nyilvánkönyvi bejegyzések foganatosításánál nem zárkózhatik el feltétlenül a jogügyletek minőségének vizsgálata elől. Ami magát az új szövegben foglalt rendelkezés érdemét illeti, kétségtelen, hogy a tulajdonnak a tételes jog által megengedett korlátozásai közé a törvényen és bírói ítéleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalmakon kívül az ilyen nemű jogügyleti, vagyis szerződési és végrendeleti tilalmak is tartoznak, mely utóbbiak örökösödési eljárásunk szerint a hagyatéki bírósági átadó végzésben foglaltatnak. Ily tilalom nemcsak kifejezetten köthető ki, hanem bizonyos jogügyleteknek már természetes folyománya (hitbizományi helyettesítések, a bontó feltétel vagy időhatár által korlátolt átruházások), mely esetekben az elidegenítési és terhelési tilalom kikötése, mint a rendelkezés jogi természetében rejlő, teljesen felesleges is, minthogy az elidegenítést nem annyira a tilalom, mint inkább harmadik személynek a lekötött dologra vonatkozó igénye gátolja. Az elidegenítési és terhelési tilalom azonban tételes jogszabályaink és az azokból vonható helyes következtetések szerint nem állapítható meg feltétlenül magánakarat által, hanem csak azon korlátok közt, melyek ama jogszabályokban gyökereznek. Ezek a korlátok: 1. Hogy az elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlan tulajdonjogának telekkönyvi átruházásával egyidejűleg és kapcsolatosan jegyeztessék be; mert a korlátolt tulajdon, mint dologi jog, csak magának e jognak megalapításával létesülhet,