Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

58 Magánjog Oly esetben, midőn valamely ingatlan tulajdonjogának akár hagyatéki bírósági átadó végzés, akár szerződés alapján történt átruházásával kapcsolatosan és a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésével egyidejűleg harmadik személynek vagy magának az átruházónak az átruházott ingatlanra vonatkozó és a telekkönyvben kitüntetett igénye biztosítására jegyeztetett föl az elidegenítési vagy terhelési tilalom, illetőleg amennyiben ez, ily feljegyzés nélkül is már magában a bejegyzés tárgyának jogi természetében bennfoglaltatik: az ingatlan állagára a zálogjog bejegyzése sem végrehajtás útján, sem ezenkívül és pedig a tilalom kitörlésének, illetőleg megszűntének időpontjától kezdődő joghatállyal sem rendelhető el. A haszonélvezetre azonban a zálogjog bejegyzésének mind végrehajtás útján, mind ezen kívül helye van. Indokok ; A kir. Kúria 59. számú döntvényéhez a gyakorlatban ismételten téves értelmezés fűződött, mely annak célzatával a helyes jogszolgáltatás szempontjából határozott ellentétben áll. Nehogy ezen döntvény téves értelmezése folytán elharapózott visszaélések és szabálytalanságok, melyeknek orvoslása számos esetben alig leküzdhető akadályokba ütközik, továbbterjedjenek, a- kir. Kúria, felmerült ellentétes határozatok alapján, szükségesnek látta az idézett számú döntvény újabb vizsgálat alá vételét és tartalmának a fentírt szövegben szabatosabb megállapítását. Ez az új szöveg nem áll ellentétben az 59. számú döntvény indokolásában kifejezett törvényes állásponttal; nem különösen az 1881 : LX. t.-c. 136. §-ának idevonatkozó rendelkezésével; mert az a kérdés, forog-e fenn oly nyilvánkönyvi akadály, mely a további bejegyzések útjában áll, a korábbi bejegyzések össztartalmából bírálandó meg. Épp oly kevéssé érinti az 59. sz. döntvény indokolásának azt az elvi kijelentését, mely szerint annak megbírálása, vájjon a bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalomnak az anyagi jog szempontjából van-e, és mily joghatálya a végrehajtási jogot nyert hitelező igényének érvényesítésére, nem tartozik a telekkönyvi hatóság illetékességi körébe; mert a telekkönyvi hatóság ezen új szöveg szerint sem hivatott az elidegenítési és terhelési tilalom jogi természetét és érvényességét megbírálni,