Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

telekkönyv 5* kitörlése iránti eljárást az 1855. évi december 15-én kelt telekkönyvi rendeletnek 96—99. §-ai szabályozzák. Ezek tartalma szerint az igazolási kereset, hogy az előjegyzési kérvény benyújtása időpontjára visszaható hatállyal bírjon, rendszerint 14 nap alatt (illetőleg a most érvényben lévő törvénykezési rendtartás alapján kifejlett gyakorlat szerint 15 nap alatt), vagy amennyiben a határidő meghosszabbítva lett, az azon napon nyújtandó be, melyen a meghosszabbítás lejár. E határidő lejárta után is elfogadható ugyan az igazolási kereset, de csak az esetben, ha az legkésőbb a kitörlési kérvény benyujtása napján adatott be. Hogy a telekkönyvi rendelet fentidézett szakaszai így, s nem máskép értelmezendők, nyilvánvaló azok szószerinti tartalmából, különösen pedig a 99. §. második bekezdéséből, mely kimondja, hogy az igazolási keresetnek a határidő eltelte után való elfogadására nézve az 1852-iki ideiglenes polgári perrendtartás 100. £-ának határozatai érvényesek. Ezek szerint pedig a perirat, úgy a zárlat és tilalom igazolása iránti beadványok addig fogadhatók el, míg az ellenfél az iratok becsomózása, illetőleg a tilalom vagy zárlat feloldása iránt nem folyamodott. Az 1852-iki ideiglenes polgári perrendtartásnak imént idézett rendelkezése ugyan már hatállyal nem bír, minthogy ahelyett az átmeneti intézkedések tárgyában 1869. márczius 30-án kiadott igazságügyminiszteri rendelet XIX. cikkének 4. pontja szerint az 1868 : LIV. t.-c. szabályai alkalmazandók, de ennek a törvénynek 143. §-a is lényegileg azzal egyező értelemben rendelkezik, midőn kimondja, hogy ha az egyik fél az ügynek ítélethozás alá terjesztését kérte, a pertárnok a periratot többé el nem fogadhatja. Ezekből önként folyik, hogy az igazolási határidő elmulasztása alapján kért törlésnél a törlési kérvény beadásának napja lévén irányadó, ennek beadása után, habár a kitűzött tárgyalást megelőzőleg beadott igazolási kereset — mint elkésetten beadott —• a kitörlés elrendelésének akadályául nem szolgálhat. De ha még ezek után is kétség foroghatna fenn az 1855 december 15-iki rendelet fentidézett szakaszainak ilyetén értelmezése iránt, eloszlatná azt az 1870. évi február 5-én kiadott telekkönyvi rendtartás 99. ^-a, mely határozottan kimondja, hogy 4*