Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

34 Magánjog n. kitéve, s amint kedvező körülmények között a házasfelek saját külön vagyonukat meghaladó értékkel gyarapodhatnak, úgy balesetek miatt nemcsak a már összegyűjtött szerzemény, de a saját külön vagyon is elfogyhat, avagy legalább a már bizonyos időben együttlevő vagyon értéke apadhat, ebből következik, hogy csak a házassági kötelék megszűntével áll be azon időponty amidőn meghatározható az, van-e a házasfelek saját külön vagyonát, esetleg azok tartozásait meghaladó felesleg: azaz van-e közszerzemény ? Ebből ismét az következik, hogy a közszerzeményhez való jog csak az egyik házastárs halála, vagy a házassági kötelék felbontása után érvényesíthető; mert ezen időpont előtt a vagyon szaporodása vagy apadása tekintetében a végeredmény bizonytalan lévén, közszerzemény jogilag nem létezik; jogilag nem létező dolgokra pedig jogokat érvényesíteni nem lehet. Innen van, hogy amennyiben a házastársak közös keresménye által mind az özvegyi, mind a viszonos hitvesi örökrész gyarapodik, a magyar jogtudósok a közszerzeményhez való jogot mint törvényes örökösödés egyik esetét tárgyalják és az összes tanok, valamint a törvényes gyakorlat abban foglalhatók egybe r hogy ott, ahol a nő a törvény erejénél fogva (ipso jure) közkereső, az egyik házastárs a másik házastársnak a közszerzeményből őt illető felerészéről végrendeletet nem alkothat. És innen van, hogy azon időben, midőn minden jogesetre szabatosan meg volt állapítva azon perút, mellyel a jogaiban sértett fél jogait érvényesíthette, a közszerzeményt illetőleg csak arra létezett perút, hogy az egyik házastárs által a közszerzeményről alkotott végrendelet félretételével a másik házastárs a közszerzeményből őt illető felerészét a végrendeleti örököstől követelhesse, de nem volt perútnak helye arra, hogy az egyik házastárs a másiktól közszerzeményi részét a házasság felbontása előtt követelhesse. Minthogy pedig a közszerzeményre nézve az osztrák polgári törvénykönyv behozataláig fennállott magyar jog szabályait az 1861. évben alkotott s a magyar magánjog visszaállítására vonatkozó ideiglenes törvénykezési szabályok nem változtatták^ meg, sőt a 13. §. világosan kimondja, «hogy a házasság alatti közszerzeményre nézve a korábbi magyar törvények változást nem szenvednek)), ho-