Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

Házassági jog 25 lott a végrendelkezési jogra és a törvényes örökösödés más eseteire lényeges változtatásokat foglalnak mgatikban, de e részben azóta sem hozatott ellenkező törvény, önként következik, hogy amint azelőtt nem volt, úgy most sincs joga egyik házastársnak a másik ellenében a házasság tartama alatt a közszerzemény megosztását,— álljon az ingó vagy ingatlan vagyonból — követelni. De a közszerzemény biztosítása sem követelhető a házasságtartama alatt. Ha ugyanis a biztosítást szoros értelemben vesszük, úgy mint azt az 1881: LX. t.-c. IV. címe tárgyalja, annak helye nincs azért, mert a közszerzemény a házasság felbontásáig bizonytalan lévén, az ehhez való jog csak a házassági kötelék felbontása után, midőn a közszerzemény létezése bizonyossá vált, érvényesíthető. Ha pedig a biztosítást oly értelemben vesszük, hogy az, ami a házasság alatt bizonyos időben szereztetett, bizton fennmaradjon azon időre, midőn a házassági kötelék megszűnik, ilynemű biztosításnak szintén nincs helye, mert törvényeink szellemében csak az képez közszerzeményt, ami a házasság megszűntével mindenik házasfél saját külön vagyona és az adósságok levonása után mint felesleg mutatkozik. Ezekhez képest nem lehet helye a biztosításnak sem az ingókra, sem az ingatlanokra nézve, ez utóbbiakra nézve pedig sem perfeljegyzés, sem a közszerzemény telekkönyvi kitüntetése által; a perfeljegyzéssel azért nem, mert annak csak akkor lehetne helye, ha a házasság tartama alatt a közszerzemény megosztása perrel követelhető volna, ez pedig a fentebbiek szerint meg nem engedhető, de különben is a perfeljegyzésnek a telekkönyvi rendelet és a kir. Kúria 11. sz. döntvénye szerint csak törlési pereknél van helye ; a közszerzemény kitüntetésével pedig azért nem, mert házasság megszűnte előtt nem lehet meghatározni, van-e közszerzemény. Mindezeknél fogva ki volt mondandó, hogy a házasság tartama alatt a közszerzeménynek sem megosztása, sem biztosítása és pedig sem ingó, sem ingatlan vagyonra nézve meg nem engedhető. Magától értetődik egyébiránt, hogy ezen határozat ki nem terjed azon esetre, midőn a házasfelek egymástól már tényleg elváltak és közöttük a válóper, melyben a közszerzemény meg-