Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

Házassági jog 19 désnél fogva a törvényes vagyonközösség alól kifejezetten ki volt véve, továbbá az 1859. évi augusztus 12-én kelt igazságügyminiszteri rendelet által, mely hasonlóképen hivatkozva az ősiségi nyiltparancs 12. §-ára azt rendeli, hogy valamelyik házasfél halála esetében a túlélő házasfélnek statutárius jog szerint őt illető rész és azonkívül még a polgári törvénykönyv 757. és 758. §-ain alapuló törvényes örökrész jár. Közszerze. mény. 8. szam. Jogszabály ugyan, hogy a házastársak vagyonjogi viszonyai, ellenkező megállapodás hiányában, a házasság kötése idejében fennállott törvény szerint bírálandók meg, mindazáltal ha a házasság az osztrák polgári törvénykönyv hatályának fennállása idején köttetett, a házasfelek által a magyar törvénynek 1861. évi július 23-án történt visszaállítása után szerzett vagyonra az állandó bírói joggyakorlat szerint nem az osztrák polgári törvénykönyv, hanem a magyar törvények rendelkezései alkalmazandók. E. H. 1913. évi január hó 14-én 2803 1912. P. sz. Elnök: Günther Antal a kir. Kúria elnöke. Előadó: Mennyey László kir. kúriai bíró. Tény vázlat: V. M.-né meghalt 1906. évi április n-én; végrendeletében A. nevű leányát tette általános örökösévé. Az örökhagyó férje felperesként keresetet indított leánya, a végrendeleti örökös mint alperes ellen azon az alapon, hogy ő 1858. évi október 27-én lépett házasságra az örökhagyóval, a kereseti ingatlanok pedig az i?95- évtől 1904. évig terjedő időközben, vagyis a házasság tartama alatt szereztettek, azok tehát közszerzeményt képezvén: kéri azoknak felerészére az ő tulajdonjogát megítélni, tekintet nélkül a végrendeletre, mert örökhagyó a felperest a törvénynél fogva megillető közszerzeményi jutalékról végrendelkezni nem jogosult. Az u.-i kir. törvényszék felperest keresetével elutasítja. Indokok: Alperes azért is kéri a kereset elutasítását, mert szülői az osztrák polg. törvénykönyv hatálya alatt léptek házasságra s így a felperes közszerzeményi igényt csak akkor támaszthatna, ha igazolná, hogy a közszerzeményi jogviszony közokiratban lett megállapítva. Alperesnek ez az érvelése helyes. Jogszabály ugyanis, hogy amennyiben a házasfelek a házas2*