Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

20 Magánjog 8. sági vagyonjogaikat külön nem szabályozzák, akkor azokra nézve a házasságkötéskor érvényben volt törvények az irányadók ; mert abból, bogy a házasfelek vagyonjogi viszonyaikat szerződésileg külön nem állapitják meg, az következik, hogy hallgatagon az érvényben lévő szabályokat fogadják el irányadóul, miként ezt az országbírói értekezlet 20. $-a ki is mondja. Felperes és az örökhagyó 1858. évi október 27-én léptek házasságra ; az osztrák polg. törvénykönyv 1853. május i-től 1861. évi július hó 23-ig volt hatályban, a házasság tehát ezen időköz alatt köttetett. Az osztrák polg. törvénykönyv 1233. £-a értelmében a házassági összeköttetés a házastársak közt vagyonközösséget még meg nem állapit, az 1237. §. szerint pedig külön szerződés hiányában arra, amit az egyik fél a házasság alatt szerez, vagy bármi módon nyer, a másiknak igénye nincsen. Ezen jogelvek szempontjából tehát egészen közömbös, vajj on a közszerzeménynek állított vagyon az osztrák polgári törvénykönyvnek még hatálya idején vagy azt követőleg szereztetett. A sz.-i kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét megváltoztatja, felperesnek a közszerzeményi igény érvényesítéséhez való jogosultságát megállapítja, s az elsőbíróságot további eljárásra utasítja. Indokok : Az állandó joggyakorlat szerint ámbár a házasság az osztrák polg. törvénykönyv hatálya alatt köttetett is, a magyar törvényeknek 1861. évi július 23-án történt visszaállítása után szerzett javakra nézve a hazai törvények rendelkezései alkalma-, zandók. Minthogy pedig a hazai törvények értelmében (1840: VIII. t.-c. 8. §.) mind az a vagyon, mely a házasság tartama, alatt szereztetett, közszerzeménynek tekintendő: felperest közszerzeményi igény illeti meg mindarra a vagyonra, amit a házastársak a házasság tartama alatt s a hazai törvények visszaállítása után szereztek. A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja.