Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

Házassági jog 15. által korlátozott területen felbontani lehet és így az egyezménye lényegileg arra nézve foglal magában intézkedéseket, hogy szabad-e házasságot felbontani s ha igen, melyik államnak a törvényei által elfogadott bontó okok alapján ? s mikor kell ezzel kapcsolatban a törvény kijátszására űzött visszaéléseket meggátolni ? A házasságok felbonthatóságát s a bontó okokat tárgyazó törvényes intézkedések az államnak a létrejöttük idején vallott erkölcsi felfogását juttatják kifejezésre s lényegükben véve közjogi jellegűek s fokozottabb mértékben kidomborodik azoknak erkölcsi alapja s közjogi jellege akkor, mikor azok éppen a hazai törvénynek az ez és a külföldi törvények közt fennforgó eltérés felhasználásával űzött kijátszását kivánják lehetetlenné tenni. A házasságok felbonthatóságát s a bontó okokat tárgyazó törvényes intézkedéseknek erkölcsi alapjából s közjogi jellegéből folyó jogszabály, hogy azok hatályba léptök időpontjától kezdve a már folyamatban levő perekben is alkalmazandók s ezt a jogszabályt juttatatta érvényre a házassági jogról szóló 1894: XXXI. t.-c. is a zárhatározatokat magában foglaló X. fejezetében, a 137. §-ban a folyamatban levő házassági pereknek a kir. bíróságokhoz áttételét s a bontó perekben a 139. §. szabályai szerint való eljárást rendelvén el, a 139. §-ban pedig ahhoz, hogy házasságot a korábbi jogszabályok uralma alatt létrejött tények alapján felbontani lehessen, azt is megkívánván, hogy azok a tények az új törvény szerint bontó okot alkossanak. Mindezeknél fogva a kir. Kúria úgy találta, hogy az 1911 : XXII. törvénycikkbe iktatott nemzetközi egyezmény a hatályba léptekor folyamatban volt perekben s így ebben a perben is alkalmazandó. Minthogy ezek szerint az alsóbíróságok az egyezmény határozmányait visszaható erejére s illetve alkalmazására vonatkozó kérdés elbírálásánál e törvényt helytelenül magyarázták s így az ideiglenes perrendtartás 335. §-a értelmében a két alsóbírósági ítéletnek egybehangzó rendelkezései ellen rendkívüli felülvizsgálatnak van helye: a kir. Kúria mindkét alsóbírósági ítéletnek a per főtárgyára vonatkozó részét megváltoztatta s a felperest kereseti kérelmével elutasította; mert a jelzett egyezmény 1. cikke értelmében a házastársak házasságuk felbontását csak akkor kérhe-