Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

ív Követelések és tartozások átszállása 173 nál fogva, amely a felperesre és Ill-ad r. alperesre átszállott dologi kötelezettség mérvének megállapításánál szabályozó, a III-ad r. alperes, mint az egyik kezestársnak birtokutódja, az egyenes adósok fizetésképtelensége esetére csak arra kötelezhető, hogy felperest, mint a másik kezestársnak birtokutódját az általa kifizetett és reá átruházott jelzálogos követelés tekintetében abban az arányban elégítse ki, amely arányban az egyik kezestárs a másik kezestárs irányában a törvénynél fogva megtérítési joggal bír; vagyis miután egyéb különös megállapodás állítva sincsen: az adósság fele részére nézve. 4. Követelések és tartozások átszállása. 88. szám. Engedmény. Bekebelezett követelésnek visszteher melletti átruházása esetében az engedményező az átengedett követelés behajthatóságáért szavatossággal rendszerint nem tartozik. T. H. 14. sz. 1884. évi június hó 23-án. Elnök: Mihajlovits Miklós, a kir. Kúria alelnöke. Előadók: Babos Kálmán, Kossalkó János és Gál János kir. kúria birák. Bekebelezett követelésnek viszteher melletti átruházása esetében az engedményező tartozik-e szavatossággal az átengedett követelés behajthatóságáért? (4773/1882., 2326/1878., 3641. és 3642/1883. P. számokhoz.) Határozat: Bekebelezett követelésnek visszteher melletti át. ruházása esetében az engedményező az átengedett követelés behajthatóságáért szavatossággal rendszerint nem tartozik. Indokok: Annak, hogy az engedményező az átengedett követelés behajthatóságáért szerződésbeli kikötés nélkül is szavatossággal tartozik, törvényes alapja abban fekszik, hogy minden terhes szerződés szavatossági kötelezettséget von maga után. Ha az engedményezés idejében az átengedett követelés behajtható volt és az már az engedményezés után felmerült körülmények miatt vált behajthatlanná, az engedményes kármentesítést ép úgy nem követelhet, mint nem követelhet akkor, ha az átengedett követelésről már az átengedés idejében tudta, vagy kellő gondosság mellett tudhatta, hogy az adós vagyoni viszonyai vagy más okok miatt behajthatatlan; mert az első esetben az engedményezőt jogellenes cselekmény vagy mulasztás egyáltalá-