Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

172 Magánjog 87. Téves ugyan a fellebbezési bíróságnak az a kijelentése, hogy miután a B., alatti adóslevélben az egyetemlegesség a kezestársakra nézve kikötve nincsen, ifj. G. J. és R. J. kezeseket a szolgáltatási kötelezettség a hitelezővel szemben csak egyenlő arányban terhelte, mert a B., alatti kötelezvény szerint a nevezett kezesek az egész adósságért kezeskedvén, a hitelező irányában a kezesek mindegyike az egész adóssági összegért és annak járulékáért felelős s mert egyébként is a kezesek ingatlanaikat külön-külön az egész adósságért kötötték le biztosítékul a hitelező részére. Minthogy azonban a bírói gyakorlat szerint abban az esetben, ha az egyenes adósért többen együttesen kezeskednek és azok egyike az egész adósságot kifizette, — amennyiben a közöttük fennálló jogviszonyból más nem következik — a fizetőt a többiek ellen az aránylagos megtérítés joga illeti; s minthogy a fellebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint K. Gy.-nek 770 frt követelését felperes, mint ifj. G. J. kezestársnak birtokutódja, avégből fizette ki, hogy ettől a kezestárstól szerzett ingatlanait a 770 frt jelzálogos követeléstől tehermentesítse; s minthogy ebből folyóan felperesnek az az állítása, hogy ő vele szemben a Ill-ad rendű alperes olyan dologi adós, aki a kezességi viszonyra való tekintet nélkül köteles tűrni, hogy a 770 frt jelzálogos követelés az azzal terhelt és R. J. kezestárstól szerzett ingatlanaiból teljesen kielégíttessék, merőben téves, mivel azáltal, hogy felperes a 770 frt jelzálogos követelést kifizette és magára átruháztatta, semmi tekintetben sem változott az a jogviszony, amely a felperes birtokelődje: ifj. G. J. kezestárs és a III-ad rendű alperes birtokelődje: R. J. kezestárs között fennállott s amely jogviszony a terhelt ingatlanok tekintetében azok megszerzésével úgy felperesre, mint III-ad r. alperesre átszállott; minthogy végül felperesnek a felülvizsgálati tárgyaláson felhozott az az érvelése, hogy a III-ad r. alperesnek a kezességi viszonyból származtatott igénye viszonkereset útján volt volna •érvényesítendő, figyelembe azért nem vétethetett, mivel a III-ad r. alperes azt az igényét kifogás útján is érvényesíthette: mindezeknél fogva kétségtelen, hogy azon kezestársi viszony-