Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

Sieriődés 149 Minthogy pedig a felperes azáltal, hogy a kereset beadását megelőző második évre az alperestől a kamatjövedelmet nyomban annak esedékessé válta titán nem követelte, maga szolgáltatott tanúságot a mellett, hogy az időre a házasság anyagi biztosítására az óvadék jövedelmére szüksége nem volt, most már utólag annak megfizetését alperestől nem követelheti. ' __»»_ Szakminiszter 73. szam. képviseleti Az államkormánynak, illetve annak a tagjának (szakminisz- )°&atemek), kinek rendelkezése alatt valamely ingatlan van, a közjogi állásából folyó és az 1848 : III. t.-c. 32. §-ában meghatározott felelősséggel járó rendelkezési joga nem terjeszthető ki olyképen, hogy a rendelkezése alá helyezett ingatlanra az 1897 : XX. t.-c. 37. §-a szerint szükséges törvényhozási különös felhatalmazás nélkül a kir. államkincstárra kötelező hatállyal adás ve vési szerződést köthessen. E. H. 1910. évi január hó 12-én 4367/1909. P. sz. Elnök: Zachár Emil kir. kúriai tanácselnök. Előadó : Selcz József kir. kúriai bíró. Tényuázlat : Felperesek a válasziratban leszállított keresetükkel 210,000 kor. kárösszegnek megfizetésében kérték az alperes kir. kincstárt elmarasztalni az^n az alapon, hogy ők 1905. március 16-án ajánlatot tettek alperes képviseletében az akkori pénzügyminiszternek, hogy az alperes tulajdonát tevő M. városában fekvő belső telek egy részét az azon levő felépítményekkel együtt 57,000 kor. vételárért megveszik. A pénzügyminiszter ebbeli ajánlatukat elfogadta és 1905 március 31-én kelt leiratával ntasítot+a a b.—i pénzügyigazgatóságot és m.—i kincstári ügyészséget, hogy az adásvételi szerződés írásba foglalása és az iránt intézkedjenek, hogy a vétel tárgya 1905 május i-ére felpereseknek átadható legyen. A pénzügyminiszter azonban később, 1905 április 13-án kelt leiratával felfüggesztette a szerződés írásbafoglalását és a telek átadását, és az iratok felküldését rendelte el; s minthogy nem intézkedett az eladás törvényhozási jóváhagyásáról sem, ők a vétel tárgyától elestek, s ilykép az ingatlan szerződéses vételára és annak valóságos értéke közt mutatkozó különbözetként a leszállított kereset tárgyává tett 210,000 koronával károsodtak. A keresetet mindkét alsóbíróság elutasította.