Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 2. kötet. Kötelmi és öröklési jog (Budapest, 1930)

nincs időhöz kötve. Más érdekeltnek a megtámadó keresetet az örökjtiagyó halálától, ha pedig a megtámadó az örökhagyó haláláról vagy a megtámadás alapjáról később értesül, az értesülés időpontjától számított egy év alatt az ellen kell megindítania, akire a megtámadható végrendeleti intézkedésből közvetlen jogi előny hárul. Az örökhagyó halálától számított harminckét év eltelte után megtámadó keresetet többé nem lehet indítani. Akit a megtámadható végrendeleti intézkedés szerint indamely szolgáltatás terhel, a megtámadást kifogás útján bármikor érvényesítheti. 1956. §. Ha örökösödési eljárás van folyamatban és a megtámadásra jogosult a megtámadás szándékát az eljárás során bejelenti, a megtámadás határidejének folyása az örökösödési eljárás tartama alatt szünetel. A megtámadásnak az örökösödési eljjárás befejezfe után tovább folyó határideje harminc napnál rövidebb idő alatt, perreutasítás esetében pedig a perreutasító határqzaiban megszabott határidő eltelte előtt nem fejeződik be. Joggyakorlat. Végrendelet megtámadása örökhagyó tévedése (téves feltevése) címén. - Megtámadás a hitelező részéről. — A feltevés tanának kiterjesztése az örökbefogadott és házastárs javára. 284. sz. EH. Lényeges az örökhagyónak azon feltevésen alapuló tévedése, hogy gyermeke személyi állapotánál fogva öröklésre képtelen. Ily tévedés következtében az örökhagyó valódi akarata nem érvényesült a végrendelethen, ez tehát érvén vtelen. 255. sz. E. H. A hírói állandó gyakorlat által, megállapított jogszabályt képez az, hogy ha a végrendelkezés alapja és indoka örökhagyónak valamely feltevése, a végrendelet hatályát veszti annak következtében, hogy a feltevés téves volt, vagy a fellevésnek ellenkezője állott be. Ez alapon hatálytalan a végrendelet akkor is. ha a gyermektelen végrendelkezőnek utóbb születik gyermeke. A gyermek utóbb születéséből a végrendelkező akaratának megváltoztatása azonban csak vélelem alapján állapítható meg s ez a vélelem az utóbb bekövetkezeti lényekre tekintettel lerontoltnak is tekinthető, mely esetben a végrendelet hatálya újból feléled és az újszülöttnek csak köíelesrészre van igénye. Jegyzet. A felmerült eselhen az örökhagyó a gyermek lörvénylelenílésé iráni a keresetei sikertelenül indította meg s a Kúria lerontoltnak tekintette a feltevéshez fűzött vélelmei. 17. Je. I). Az a hitelező aki követelését a köteíesrészre jogosult adóstól egyél) módon be nem hajthatja, követelésének kielégítése végett az adós részérő! nem igényelt kötelesrészt nem érvényesítheti, ezzel kapcsolatosan tehát meg sem támadhatja az adós kötelesrészét sértő végrendeletet vagy ajándékozást azon az alapon, mert a kötelesrészre jogosult az örökös— 1C5