Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 2. kötet. Kötelmi és öröklési jog (Budapest, 1930)

kivéve az olyan megegyezést, különösen az elengedést, a lemondást és a teljesítésre engedett halasztást, amelyet az alaki kelléke k szempontjából önálló szerződésnek kell tekinteni. 968. §. Ha a törvény meghatározott (dákot szab meg, ez az alak az olyan megegyezésre is irányadó, amely a szerződésnek jövőbeli megkötésére irányul (előszerződés). Joggyakorlat. írás kikötése. 66. EH. Általános jogszabály, hogy szerződések rendszerint szóbeli utón is érvényesen jöhetnek létre s hogy abban az esetben, ha a felek abban állapodnak meg, hogy a szóbeli uton keletkezett megállapodásról utóbb Írásbeli szerződés állíttassék ki. a szerződés Írásban kiállításának valamelyik fél részéről való megtagadása vagy nemteljesítése a szóbeli szerződés hatályára, illetve a szerződés érvényére csak abban az esetben bir befolyással, ha a felek a szóbeli megállapodás érvényét attól teszik függővé, hogy az írásba foglal la ssék és az írás a felek állal aláirassék. 68. EH. Közjegyzői okirat. A magyar nyelvet nem értő felekkel magyar nyelvű közjegyzői okiratnak felvételénél két tanú vagy egy másik közjegyző jelenléte szükséges akkor is, ha a közjegyző az okiratot tolmács alkalmazása nélkül magyar nyelven felvenni jogosítva van. Közokirat mint érvényességi és bizonyítási kellék. Az 1886. évi VII. t.-c. 21., 22. és 23. §-ainak alkalmazásában különbségei kell tenni olyan jogügyletek között, amelyeknek anyagi érvényességi föltétele az, hogy közjegyzői okiratba foglaltassanak, továbbá olyan jogügyletek között, amelyek — ha okirattal bizonyíttatnak, — ez a bizonyítás magánokirattal nem, hanem csakis közjegyzői okirattal történhetik. Az említett törvény 22. és 23. §-ában fölsorolt jogügyleteknek a köz jegyzői okiratba foglalás anyagi érvényességi kelléke, míg a törvény 21. §-ában megjelölt jogügyleteknél ez az alak csak arra szolgál, hogy amennyiben valamelyik fél a 21. §-ban felsorolt valamely ügyletnek létrejöttét okirattal akarja bizonyítani, erre a célra csak közjegyzői okiratol használhat, míg a jogügylet anyagi érvényességét — okiraton kivül — egyéb módon is bizonyíthatja. (Állandó joggyakorlat.) (V. 2498/1925.) Részletek. Törvényes és szerződéses ügyleti forma (1). A kihűléshez fűződő vélelem (2). Szerződéses okirali kényszer (3). 1. Ha a felek akaratnyilvánítását a törvény bizonyos álakhoz köti. az ennek mellőzésével létrejött jogügylet semmis (962/ 1921. Mt. II. 117.) az alakot a coneludens tények sem helyet tesíthetik (5611/1921. Mt. III. 77. I.) és utólag is csak eme törvényes alakiságok pótlásának, illetve jóváhagvásának időpontjától (ex nunc) válik jogérvényessé (5093/1913. Md. VII. 30L) 2. Ha a felek a szerződésre bizonyos alakot kötöttek ki, a vé— 9