Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

XX Bernát udvari tanácsos, a kötelmi jogi rész tárgyalásában dr. Kunz Ödön egyetemi ny. r. tanár. m A bizottságban tárgyalt résztervezetek végleges szövegük megállapítása előtt megküldettek a felsőbíróságoknak, az érdekelt minisztériumoknak, egyes más közhatóságoknak és a budapesti ügyvédi kamarának, s a beérkezett észrevételek alapján a bizottság a résztervezeteket újból tanulmányozta és végül összehasonlította a bíróságok elvi jelentőségű határozataival. A bizottság tárgyalásainak befejzése után dr. Szdszy Béla államtitkár a résztervezeteket egységes szerkezetbe foglalja össze s a nyomdai előállítás munkájával párhuzamosan a kódexnek újabb alapos átvizsgálása ment végbe, a szóhasználat egységesítése s a nyelvezet tökéletesítése céljából. Az így elkészült tervezet a szakaszainak számát tekintve a polgári törvényköny minden korábbi szövegénél terjedelmesebb, amennyiben 2171. §-ból áll. A szerkezeti beosztás tekintetében az első szövegtől eltérve, de a későbbi szövegekkel megegyezve a személyi és családi jogot egy részbe foglalja s a többi részek anyagát lényegben a korábbi szövegek csoportosításának megfelelően tagolja.* i A korábbi szövegtől eltérően Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének bevezető szabályai is vannak (1—7. §§.), amelyek néhány alapfogalmat és a jogalkalmazás néhány alapvető tételét tartalmazzák. A Magánjogi Törvénykönyvnek a személyi jogra vonatkozó rendelkezései nagyobb terjedelműek, mert a Magánjogi Törvénykönyv a szerződésképességre vonatkozó azokat a rendelkezéseket, amelyeket a bizottsági szöveg a kötelmi jognak a szerződés személyi kellékeiről szóló fejezetében tartalmazott, kevés kivétellel a személyi jogba vitte át. Ezenfelül oka a nagyobb terjedelemnek az is, hogy a Magánjogi Törvénykönyv az egyesületi és az alapítványi jora, egyszóval a jogi személyekre vonatkozó magánjogi joganyagot is felöleli. Az 1868:XXX. törvénycikkre alapított az az ok ugyanis, amelyet az egyesületi jog szabályozásának mellőzése alapjául már a második szöveg előszava felhozott, a trianoni szerződés területi rendelkezései folytán tárgytalanná vált, az a második ellenérv pedig, amelyet mind az egyesületi jog, mind az alapítványi jog tekintetében felhoztak, hogy t. i. a jogi személyekre vonatkozó joganyagban a közjogi elemek a magánjogi elemekkel oly szoros kapcsolatban állanak, hogy elkülönítésük nagy nehézségbe ütköznék, az előkészítő bizottságot nem riasztotta vissza a kétféle elem szétválasztásától. A Magánjogi Törvénykönyv fentartotta a korábbi szövegek*Ezt a legújabb szöveget Pesthy Pál igazságügyminiszter 1928 március 1-én törvényjavaslatként terjesztette az országgyűlés el. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter a törvényjavaslat törvényerőre emelését a maga részéről is sürgősnek és szükségesnek jelentette ki és elődeinek ezirányú tervét magáévá tette.