Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

XIX a kódex oly módon való átdolgozását, hogy immár megfelelő legyen — mihelyt az ideje elérkezik — a törvényhozás elé terjesztésre. Az átdolgozást az a vezérlő gondolat irányította, hogy a törvénykönyv 1. tartalmát illetően a fennálló magyar magánjog értékes elemeinek rendszeres egybefoglalása és eredeti jellegéhez hű továbbfejlesztése legyen, s attól csak annyiban térjen el, amennyiben az élő jog módosítása nyilvánvalóan szükségesnek mutatkozik, s amennyiben egyrészt a szétszórt jogtételek elvi alapra helyezése és rendszeres egészbe foglalása az észlelt hézagok kitöltését, másrészt maga a fejlődő gazdasági élet új szabályojs felvételét is megkívánja; 2. alakja tekintetében pedig helyesnek felismert rendszeri felosztással (részek), áttekinthető szerkezettel (címek, fejezetek, alcímek), a bizottsági szöveg túltengő szakasz-hivatkozása helyett a jogtételeknek megszakítás nélkül egymásba illeszkedő folyamatosságával, végül világos, szabatos és magyaros szövegezésével a nemzet széles rétegeinek közérthető törvénye legyen. A bizottság az 1922. év január havában kezdette meg működését. A tárgyalásokat és a munkálatokat mindvégig dr. Szászy Béla igazságügyi államtitkár vezette és irányította s ő állapította meg a végleges szöveget. A bizottság állandó tagjai voltak: dr. Bartha Richárd, a kormányzói kabinetiroda főnöke (1927-ben bekövetkezett haláláig), dr. Szladits Károly budapesti egyetemi nyilvános rendes tanár, és az igazságügyminisztérium személyzetének a következő tagjai: dr. Térfi Gyula kir. kúriai tanácselnök, dr. Fodor Ármin kir. kúriai tanácselnök, dr. Vladár Gábor miniszteri tanácsos, dr. Puria László miniszteri tanácsos, dr. Tury Sándor Kornél miniszteri osztálytanácsos (utóbbi szegedi egyetemi tanár), dr. Nizsalovszky Endre miniszteri titkár és dr. Tunyoghi Szűcs Lajos miniszteri titkár. (Az utóbbiak jelenleg már miniszteri osztálytanácsosok.) A tárgyalások során a bizottság a már említett célkitűzésnek megfelelően előbb egész terjedelmében átvizsgálta a bizottsági szöveget, aminek eredményéhez képest azután dr. Szászy Béla az egyes részekről külön-külön tervezeteket készített. Ezeknek tárgyalásában a bizottság állandó tagjain felül részint az igazságügyminisztériumnak, részint a többi érdekelt minisztériumnak és közhatóságnak tagjai, — nevezetesen a személyi és családi jogi rész tárgyalásában a belügyminisztérium kiküldöttei, az alapítványi jog tárgyalásában a közalapítványi kir. ügyigazgatóság vezetői, a szülői hatalomról és a gyámságról szóló fejezetek tárgyalásában a székesfővárosi árvaszék kiküldöttei, — s végül egyes kiváló szakférfiak is résztvettek, így különösen a dologi jogi rész tárgyalásában résztvett dr. Gabona Lajos kir. kúriai bíró és dr. Nyulászi János kincstári főtanácsos, a jelzálogjogra vonatkozó rész tárgyalásában pedig dr. Sichermann II*