Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

csak az esetben járhat el, ha ítélete hatályos abban az államban, amelynek a házasíelek polgárai. Jegyzet. Az 1879 :L. tc. érteimélben magyar állampolgárok vagyis azok, akik 1921 július 26-án kétségtelenül magyar állampolgárok voltak és akiknek állandó lakhelye Csonkamagyarországon van, állampolgárságuk illetékes megállapításáig magyar állampolgároknak tekintendők. (V. ö. dr. Tóth Györgynek a M. T. IX. köt. 4. számában irott kimerítő fejtegetéseivel!) 117. §. A nő, ki Magyarország területén külföldivel kötött házasságát közvetlenül megelőző időben magyar állampolgár volt, férje ellen a magyar bíróság előtt indíthat érvénytelenségi pert, ha férjét a házasság megkötése után külföldre nem követte. Ha a férj magyar állampolgár és a bontó okul szolgált tény elkövetése után más állam polgára lett, de neje őt Külföldre nem követte, ellene a házasság felbontása végett neje a magyar bíróság előtt is pert indíthat. 118. §. Külföldi házasfeleknek Magyarországon tartózkodása esetében a magyar bíróságok a 98., 101—103. §-oknak megfelelő intézkedéseket akkor is megtehetik, ha a házassági per hatóságuk alá nem tartozik. 119. §. Azon külföldinek házasságára, kinek állampolgársága meg nem állapítható, mindazon esetekben, melyekben a jelen törvény szerint a külföldi hazájának törvényei volnának irányadók, lakhelyének törvényeit kell alkalmazni. 120. §. Államszerződéseknek a házassági jogviszonyokra vonatkozó intézkedései akkor is irányadók, ha a jelen törvény határozataitól eltérnek. 121. §. A bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv 252., 253., 256. és 257. §-ainak rendelkezései, azzal a változtatással, hogy a szabadságvesztésen felül a viselt hivatal elvesztésének büntetése is megállapítandó, a jelen törvény haíálybalépte napjától kezdve a házasságkötésnél közreműködő polgári tisztviselőre lakalmazandók. A bűntettekről és vétségekről szóló büntetőtörvénykönyv 2c5., 256. és 257. íü-aitan említett felbontható vagy semmis házasság alatt a jeien törvény szerint megtámadható vagy semmis házasságot, az idézett §-okban említett akadá'.v alatt pedig a jelen törvényben meghatározott érvénytelenségi okokat kell érteni. 122. §. Az a polgári tisztviselő, aki tudja, hogy a jelen törvény 14 -25. és 27. §-aiban foglalt valamely akadály forog fenn, vagy hogy a házasságnál való közreműködésre nem jogosult, és a házasság megkötésénél közreműködik, vétséget követ el, és amennyiben cselekménye súlyosabban büntetendő VIII. FEJEZET. Büntető határozatok. — 124 —