Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

cselekményt nem képez, hat hónapig terjedhető fogházzal és a viselt hivatal elvesztésével büntetendő. Az a polg. tisztviselő, aki az előbbi pontban említett cse­lekményt gondatlanságból követi el, amennyiben cselekménye súlyosabban büntetendő cselekményt nem képez, vétség miatt ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő; ismétlés esetében a viselt hivatal elvesztése is kimondható. 123. §. Azon lelkész, vagy vallási szertartás teljesítésére jogosított más személy, ki egyházi összeadásnál eljár, mielőtt a felek igazolták volna, hogy a házasságot a polgári tiszt­viselő előtt megkötötték, vétséget követ el és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő; ismétlés esetében a cselekmény két hónapig terjedhető fogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. fia kiderül, hogy a házasság a polgári tisztviselő előtt előzőleg megköttetett, a cselekmény, mint kihágás háromszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Nem büntetendő a cselekmény, ha az egyházi összeadás az egyik félnek közel halállal fenyegető betegségében történt. 124. §. Aki a jelen törvényben megszabott akadály vagy érvénytelenségi ok ellenére, tudva köt házasságot, amennyi­ben cselekménye súlyosabban büntetendő cselekményt nem képez, vétséget követ el és. három hónapig terjedhető fogház­zal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 125. §. A véderdőről szóló törvénynek az engedély nélküli nősülésre vonatkozó büntető határozatai érintetlenül ma­radnak. 126. §. A fentebbi §-okban meghatározott vétségek ese­teiben az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. 127. §. A jelen törvény alkalmazásában cselekvőképtele­nek alatt értendők: a) a 12 éven alul levők; b) akik elmebetegség miatt vagy egyéb okból eszük használatától meg vannak fosztva, míg ezen állapotuk tart; c) az 1877 : XX. tc. 28. §-ának a) pontja alapján gond­nokság alatt lévők; d) akinek gondnokság alá helyezése az 1885 : VI. tc. 1. §-ához képest előzetesen el van rendelve; e) azok, akiknek kiskorúsága az 1877 : XX. tc. 28. §. a) pontjával egybeeső okból meg van hosszabbítva. Joggyakorlat. Annálfogva, hogy az elmebeteg házastárs ellen betegségének tartama alatt házassági bontóper nem tehető folya­matba és nem folytatható, mellőzhetetlen annak a körülménynek kétségtelen megállapítása is, hogy a gondnokság alá helyezés iránt rendelkező jogerős ítélet meghozatala után az elmegyógy­IX. FEJEZET. Vegyes határozatok. — 125 —

Next

/
Thumbnails
Contents