Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

kellékei tekintetében a házasságkötés idejében és helyén fennálló törvények szerint ítélendő meg (31. §., harmadik bekezdés). A magyar állampolgárnak külföldön kötendő házasságát Magyarországon is ki kell hirdetni (27. §.). Ha külföldi Magyarországon akar házasságot kötni, a kihirdetésre a magyar törvény szabályait kell alkalmazni. A külföldi tartozik azt is kimutatni, hogy házassága, hazájának törvényei szerint (108. §., 111. §., második bekezdés) akadályba nem ütközik. Az igazságügyminiszter ennek kimutatása alól felmentést adhat. Joggyakorlat. Alaki tekintetben a H. T. 113. §-ában foglalt jogszabálynál fogva valósággal létrejöttnek kell tekinteni annak a házasságát, aki Oroszországban, mint hadifogoly (családjogi vonatkozásban tehát magánszemély) a cári polgári törvénykönyv 31. §-ának megfelelően kötött házasságot. (8803/1927.) A szovjeházasság nem házasság, mert Oroszország jelenlegi állapota a nemzetközi jog szempontjából csak tényleges állapot (P. ÜL 4047/1925. MT. VIII. 6.) továbbá, mert a szovjetházasság nem kötelezi állandó együttélésre a feleket és a házasság erkölcsi ermészetével ellentétben minden indokolás és a másik fél vétkessége nélkül egyoldalúlag is felbontható. — Különben is általános nemzetközi jogi szabály, hogy az emberiességgel, erkölcsi felfogásunkkal és hazai törvényeink céljával össze nem egyeztethető külföldi jogszabályok nem alkalmazhatók. (P. III. 1616/1926. MT. II. 22.) Román állampolgár házasságának felbontását magyar bíróságtól nem kérheti. (243/1925.) Csehszlovák állampolgár házasságának felbontását magyar bíróságtól nem kérheti. (Pk. III. 9563/1928.) Jegyzet. A magyar állampolgárok házassági perében hozott jogerős felbontó vagy érvénytelenítő bírói hátározatok érvénytelenek. A magyar állampolgárnak házassága érvénytelenítését vagy felbontását az itteni illetékes bíróságnál külön kellett kérelmeznie (9874/921. M. E. — A részleteket 1. szerzői i. m. I. 191—192.) 114. §. Magyar állampolgár házassági perében csak a a magyar bíróság ítélete hatályos. 115. §. A magyar állampolgárság elnyerése elfjtt létrejött oly tények alapján, melyek a házastársak korábbi joga szerint bontó vagy ágytól és asztaltól való elválasztó okot képeznek, a magyar állampolgárságot nyert házastársnak házasságát a magyar bíróság felbonthatja, ha azon tények a jelen törvény szerint is bontó okul szolgálnak. Ha az ágytól és asztaltól való elválasztást a külföldi bíróság a magyar állampolgárság elnyerése előtt kimondotta, a magyar bíróság felbonthatja a házasságot, ha az elválasztás oly tény miatt történt, melynek alapján a házasság a jelen törvény szerint is felbontható. 116. §. Külföldiek házassági perében a magyar bíróság — 123 —