Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

jogerőre emelkedésétől számítva két évig tartott, bármelyik házasfél kérheti, hogy a bíró az ágy- és asztaltól elválasztó ítéletet felbontó ítéletté változtassa át. 108. §. Külföldön kötött házasságok érvényességét a kor és cselekvőképesség tekintetében mindegyik házastársra nézve kizárólag hazájának, egyéb tekintetben pedig mindkét fél hazájának törvényei szerint kell megítélni, ha csak ezek más törvény alkalmazását nem rendelik, vagy a jelen törvény másként nem intézkedik. 109. §. Ha magyar állampolgár férfi külföldi nővel akár külföldön, akár Magyarországon köt házasságot, a házasság érvényessége, a nő kora és cselekvőképessége kivitelével, a magyar törvény szerint ítélendő meg. 110. §. A magyar állampolgárt, ha külföldön köt is házasságot, a jelen törvénynek 14—27. és 124. §-ai kötelezik. Jegyzet. Magyar állampolgárnak külföldön kötendő házasságáról. Felvetett kérdésre az igazságügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértve a következőket jelentette ki: t. A 20.000/1906. L M. sz. Házassági utasítás 90. §-ának 3. bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely szerint magyar állampolgár házasulónak külföldön kötendő házasságára vonatkozó kihirdetés kérelmezése alkalmával az illetőségi bizonyítványokat is fel kell mutatni, csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor a községi illetőség megállapítása az anyakönyvvezető illetőségéhez szükséges; de nem kell az illetőségi bizonyítványt felmutatni akkor, ha az a házasság kihirdetése szempontjából felesleges, nevezetesen abban az esetben, ha a házasuló állampolgárságát egyéb felmutatott okiratból is meg lehet állapítani és a házasság kihirdetését nem a községi illetőség szerint, hanem a HU. •89. §-ának 3. pontja szerint illetékes anyakönyvvezetőnél kérik. 2. A külföldön kötendő házasságok kihirdetésének kérelmezésénél lakási bizonyítvány felmutatása a kihirdetés helyének megállapítása szempontjából (H. U. 92., 34. és 35. §.) rendszerint szükséges ugyan, de ha az anyakönyvvezetőnek biztos tudomása van arról, hogy a házasulónak Magyarországon sem lakó, sem tartózkodó helye nincs, a külföldi lakási bizonyítványt elengedheti, mert a H. U. 92. §-ának 1. bekezdése értelmében az említett házasságok kihirdetését Magyarországon kivül foganatosítani nem kell. (66892/1917. I. M. sz. I. K. XXVI. 677. lap.) 111. §. Magyarországon kötött házasságok esetében a jelen törvény 11., 12. és 13. §-ai a külföldiekre is alkalmazandók. Egyebekben a 108. és 109. §-ok rendelkezései a külföldi házasulóknak Magyarországon kötött házasságára is irányadók. 112. §. Magyarországon rendes lakhellyel biró kiskorú külföldi részére, ki a házasságkötéshez hazájának törvényei szerint szükséges szülői vagy gyámi beleegyezést önhibáján kívül megszerezni nem képes, a lakhely szerint illetékes magyar gyámhatóság gondnokot rendel és ennek meghallgatása után a házasságkötéshez a beleegyezést megadhatja. 113. §. A házasság érvényessége a házasságkötés alaki — 122 —