Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

ügyek rendezéséről szóló 1877:XX. t.-c. 11. §-ának utolsó és utolsóelőtti bekezdése hatályát veszti. Az 1877 :XX. t-c 13. §-ának harmadik és negyedik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Ha a szülők között házassági per még nincs folyamatban, de különválva élnek és arra nézve, hogy gyermeküket melyikük tartsa magánál, nem egyeztek meg vagy gyermekük eltartásáról kellően nem gondoskodtak; a gyermekek elhelyezésének és tartásának kérdésében a legközelebbi rokonok meghallgatásával ideiglenesen a gyámhatóság határoz. Jegyzet. A kir. törvényszék a házassági per megindításáról vagy az előzetes békéltetés kéréséről köteles a kiskorú illetékes gyámhatógát haladéktalanul értesíteni, továbbá a kiskorú elhelyezésének és tartásának kérdésében az 1911: I. t.-c. 674. §-a alapján hozott határozatát és a házassági pert befejező határozatot jogerőre emelkedése után az illetékes gyámhatóságnak megküldeni; a gyámhatóság pedig köteles a per megindításáról vagy az előzetes békéltetés kéréséről hozzája érkezett bírósági értesítés után a nála folyamatban levő gyermektartási é<s elhelyezési ügyre vonatkozó összes iratokat az értesítő törvényszékhez haladéktalanul áttenni. (3000/1915 IM. és BM. sz. r..) 97. §. Ha a bíró a felbontó ítéletben a gyermekek elhelyezése és tartása felől határozott, de határozata a megváltozott körülmények következtében a gyermekek érdekeinek többé meg nem felel, a gyámhatóság a bírói határozattól eltérőleg intézkedhetik. 98. §. A bíró a per tartama alatt az ágytól és asztaltól való különélést a házasfelek bármelyikének kérelmére elrendelni köteles. 99. §. A 76., 78. és 79. §-ok eseteiben a bíró a kibékülés megkísérlése céljából a házasság felbontása előtt rendszerint a házasfelek ágytól és asztaltól való különélését rendeli el. A különélés elrendelését csak akkor lehet mellőzni, ha a házastársak kibékülése egyáltalában nem remélhető. A 80. §. eseteiben az ágytól és asztlatól való különélést mindenkor el kell rendelni. Az ágytól és asztaltól való különélést hat hónapnál rövidebb és egy évnél hosszabb időtartamra szabni vagy ismételni nem lehet. A felek egyező kérelmére azonban a különélés hosszabb időre is kiszabható. Joggyakorlat. Mellőzhető a különélés elrendelése, ha a kereset alaptalan és a különélés elrendelése nyilvánvalóan céltalan. (1243/1921. MT. III. 31.), vagy ha az érvényesített bontó ok fennforgása ki van zárva. (2592/1916. MD. X. 226.) A különélési idő letelte a felbontás feltétele., Ily esetben a házasság felbontásának csak a megszabott idő letelte után előterjesztett kérelemre van helye. A különélés határidejének számítása az ennek elrendelését tárgyazó utolsó bírói határozat kézbesítésétől történik. (5470/1915. MD. IX. 278.) 100. §. Ha a házastársak az ágytól és asztaltól való különélés ideje alatt a házassági életközösséget visszaállítják, — 116 —