Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

vagy ha a felperes és viszonkereset esetében az alperes az ágytól és asztaltól való különélésre szabott idő letelte után három hónap alatt a házasság felbontását nem kéri, a perben érvényesített ok alapján a házasság felbontását többé nem lehet kérni. A 83. §. második bekezdése megfelelően alkalmazandó. Jegyzet. A 100. §-ban megszabott 3 havi határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye s a mulasztás csak azzal menthető, ha a házastársat vis major vagy cselekvőképtelenség gátolta meg a kérvény beadásában: (4305/1903.) Joggyakorlat. A H. T. 100. §-ban meghatározott húrom hónapi záros határidő nem perjogi, hanem a házasság felbontására irányuló jog érvényesítésére a H. T.-ben, vagyis az anyagi jogban meghatározott határidő, amelynek elmulasztása kizárólag a H. T. 100. §-ának második bekezdése értelmében a H. T. 83. §-ának második bekezdésében meghatározott, a jog érvényesíthetését gátló jogi akadályok fennforgásának kimutatásával orvosolható. (III. 3014/1925. sz. Elvi élü.) A 3 havi határidő eltelte után a per nem szüntethető meg egyszerűen végzéssel — a bontóok megszűnte alapján, hanem csak az érdemi tárgyaláson, ítélettel. (Bp. tábla. p. XI. 6515/1928. jún. 13.) Előíorulhat azonban az is, hogy a felbontást kérő perbeli képviselője lemond a fél képviseletéről, aki szegénysége miatt pártfogó ügyvédet kér. Ilyenkor per analógiám alkalmazható volna a Kúria 209/1921. sz. határozatában kimondott jogszabály és a fél szegénysége itt is erőhatalomnak volna tekinthető. (Lásd MT. III. 15.) A jogszolgáltatás szünetelése (1919. március 21-től 1919. au'g. 4-ig bezárólag) megakasztja úgy a különélési, mint ennek letelte utáni bontás iránti kérelem beadására megkívánt 3 havi határidő folyását; a két határidő egységesnek tekintendő. (2508/1921. MT. II. 144.) Felperes bontáskérési kötelessége viszonkereset esetében is fennáll. (1111/1915. MD. IX. 277.) 101. §. Az ágytól és asztaltól való különélés ideje alatt a házastársak együttélésre nincsenek kötelezve. 102. §. Az ágytól és asztaltól való különélés elrendelése esetében a bíró ideiglenesen intézkedik a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és ezeknek, valamint a nőnek tartása és a szükséges tárgyaknak ez utóbbi részére kiadása iránt. A nő tartását a bíró a házasfelek vagyoni és kereseti viszonyaihoz mérten állapítja meg, sőt a férjet a tartás alól fel is mentheti. Joggyakorlat. A bontóper folyama alatt a fi. T. 102. §-a értelmében az ágytól és asztaltól való különélés elrendelése esetében a bíróság kérelemre az ideiglenes nőtartás kérdésében is a Pp. 674. §-a rendelkezéséhez képest végzéssel határoz, de az ideiglenes nőtartás kérdésében való határozathozatalnak elengedhetetlen föltétele, hogy az ideiglenes különélés a H. T. 98. §-a értelmében erre irányuló kérelem alapján elrendeltessék, vagy pedig a fi. T. 99. §-a alapján hivatalból elrendelve legyen. (III. 2269/1928.)