Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

XIV tézményeknek a megbolygatását, amelyeken az ország hitelszervezete nyugszik. A vagyonjog egyéb részeiben a nemzeti tartalom szempontjai kevésbé érvényesülnek, mert hiszen a forgalmi jog elveinek lehető egységesítése olyan világáramlat, amely elől közgazdaságunk jól felfogott érdekében mi sem zárkózhatunk el. A külföldi törvénykönyvek közül elsősorban az 1896. évi német birodalmi polgári törvénykönyv, napjaink egyik leghatalmasabb törvényalkotása gyakorolta a Tj.-ra a legnagyobb hatást. Ennek oka, hogy szokásjogunk a vagyonjog terén főkép ugyanazon tényezők hatása alatt fejlődött ki, amelyek a német jogalkotást s ennek végső betetőzését, a német polgári törvénykönyvet befolyásolták. Gazdasági viszonyaink sokban hasonlóak a németbirodalmi viszonyokhoz. A telekkönyvi intézmény hasonlósága a dologi jog rendszerének nyújt itt is, ott is, közös alapot: kereskedelmi jogunk pedig legtöbb részében az ezelőtti német általános kereskedelmi törvényköny hasonmása, s ez a körülmény általános kötelmi jogunk fejlődésének is számos vonatkozásban előre a német kötelmi jogéhoz hasonló irányt szabott. Mindezeken felül pedig közös a forrás, amelyből újabb hazai jogtudományunk és a német kodifikáció táplálkozott; ez a forrás a pandektajog tudománya, a maga óriási és mélyenjáró irodalmával. E jogtudomány eredményeit legutóbb a német polgári törvénykönyv foglalta a legtökéletesebb alakba. Természetes ennélfogva, hogy ez a törvénykönyv a maga szerkezeti szabatosságával sok tekintetben szolgált mintául a mi megfelelő szabályaink szövegezésében. Értékes gondolatokat vett át a Tj. a svájci magánjogi törvénykönyvekből és az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatából is. Az idegen szabályok átültetése akként történt, hogy a műnek mint egésznek magyar jellege kidomborodik. Az átvett szabályok mindenütt öntúdatosan illeszkednek be a rendszerbe és úgy a nyelvezetre, mint szerkezetre megfelelnek a hazai törvényszerkesztés módszerének. 2. A törvényjavaslat tárgyi terjedelme, rendszere és szerkesztési módszere. a) A Tj. a tárgyi terjedelem tekintetében, mint fentebb említettük, felöleli az általános magánjog egész anyagát, a házassági jog kivételével. Ugyancsak kirekesztette a Tj. az állatszavatosság szabályait, mely külön törvényben nyert szabályozást. (1923 :X. tc.) A különleges gazdasági szakjogok (vadászati, halászati, erdőtörvény, vízjog, kisajátítás stb.) magánjogi szabályait a Tj. nem érinti. Ezeknek a szabályoknak a törvénykönyvvel való összhangba hozatala szintén az életbeléptető törvény feladata lesz. Ugyanez áll azokra a különleges magánjogi szabályokra, amelyek bizonyos személyek, társadalmi körök vagy vagyontárgyak jogviszonyait az általános magánjogtól eltérő elbánásban részesítik; ide esik pl. a családi hitbizomány intézménye, a nemesség átszál-