Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

fogadni nem köteles, mert akkor már az elhagyott házastársnak joga nyilt ahhoz, hogy keresettel lépjen föl a házassági életközösség visszaállítására kötelezett házastárs ellen házasságuknak a H. T. 77. §-ának a) pontja alapján leendő felbontása iránt. (III. 3426/1923.) 5. A kérvény jogi hatása. A házassági életközösség visszaállítására kötelező bírói határozat kibocsátást a Ht. 77. §. a) pontja alapján szorgalmazó kérvényben nemcsak a megbocsátás, hanem a többi bontó okról való lemondás is rejlik, még pedig akkor is, ha a bírói határozat kibocsátást kérelmező házastárs keresetét nem a Ht. 77. §. a) pontiára, hanem a Ht.-ben meghatározott valamely más bontó okra alapítja. Ebből önként következik, hogy a kérvény beadását megelőző időben elkövetett vétkes cselekedetek sem önálló, sem támogató bontó okként nem érvényesíthetők, kivéve, ha azok csak a kérvény beadása után jutottak a keresetei fellépő házastársnak tudomására (III. 2029/1915. szám. 407.. E. fi) 6. Viszonylagos bontó ok érvényesítése a hűtlen elhagyás mellett. A házasság felbontását a fi. T. 77. §-ának a) pontjára fektetett kereset mellett a fi. T. 80. §-ának a) pontja alapján csak olyan kötelességsértő cselekedetek alapján lehet kérni, amelyeket a másik házasfél a házassági életközösség helyreállítására irányuló felhívás kibocsátását szorgalmazó kérvény benyújtása után követett el, vagy, amelyek elkövetése az említett kérvény benyújtása előtt történt ugyan, de ezekről a házasság felbontását kérő íél csak a kérvény benyújtása után szerzett tudomást. (III. 8465/1926.) 7. Konkurráló bontó ok kizárása. A fi. T. 77. §-ának a) pontjára alapított bontókereset érvényesítése kizárja az együttélés idejére eső és annak idején a felperes tudomására jutott tények alapján a házasságnak a fi. T. 80. §-ának a) pontja alapján való felbontását. (III. 1617/1924.) a) Megegyezés az életközösség megszüntetésére. A házasság erkölcsi tartalmából, céljából és állandó jellegéből következik, hogy a házasfelek együttélésre vannak kötelezve és ennek folytán a házassági életközösségnek kölcsönös megállapodással történt megszakítása esetén mind a két fél a házassági életközösség szándékos és jogos indok nélkül való megszakítójának tekintendő, vagyis mind a két fél különélése jogtalan. A házassági életközösség megszüntetésének a jogtalan jellegét azonban bármelyik fél megszüntetheti annak a kijelentésével, hogy a házassági életközösséget visszaállítani kívánja és ezt követően a 6 hónapi különélés elteltével a fi. T. 77. §-ának a) pontjában meghatározott bontóok alapján a házasság felbontását kérheti. (III. 2339/1927. — Elvi élü\) b) Megállapodás a házasság felbontásában. A házasság erkölcsi természetével és céljával ellenkezik a házasfeleknek az 8. A turpis causa esetcsoportja és hatása. 104 —