Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

a megállapodása, mely szerint a házasságot felbontják, ennek a megállapodásnak tehát jogi hatálya nincs, attól bármelyik fél bármikor elállhat és ha ezt az elállását a másik félnek bejelenti és ezt az életközösség helyreállítására felhívja, e felhívástól számított 6 hónap elteltével a H. T. 77. §. a) pontjában meghatározott bontoók alapján a házasság felbontását kérheti. (III. 1887/1927.) c) A turpitudo következménye: a gazdagodás megtérítése. A házasságnak közös megegyezéssel leendő felbontására vonatkozó megállapodás, a házassági törvénybe és a jó erkölcsökbe ütközik, tehát érvénytelen. Az erkölcstelen • jogügylet abszolút, tehát mindenkire kiterjedő semmisségéből következik, hogy azt a feleknek utólagos megerősítése, vagy elismerése meg nem szünteti és annak teljesítése nem jogosítja a szerző felet arra, hegy az annak alapján elért vagyoni előnyt kellő gazdasági és erkölcsi alap nélkül megtarthassa, hanem kétoldalú turpitudo mellett létrejött megállapodásból folyó követelés is bírói jogsegélyben részesül annyiban, amennyiben az annak alapján kapott szolgáltatás megtartása a hozzájutott felet a másiknak hátrányára méltánytalanul gazdagítaná. (III. 5269/1927.) Különélés alatt gyakorlatunk a vétkes távollétét érti. (1542/1921. M. T. II. 136.) A különélés módja olyan is lehet, hogy a házasfelek elkülönítve közös lakásban ugyan, de küjönbejáraíú szobákban laknak (4332/1924. M. T. VI. 57.), esetleg természetbeni, a feleség családi állásához illő nőtartással (nem fér össze ezzel az ételek egyszerű beküldése 40/924. M. D. XVII. 74.) — A kényszerű távollét, mint pl. a hadbavonulás vagy a szabadságvesztés büntetés kitöltése nem tekinthető különélésnek (2671/913.) A bírói felhívás csak kérelemre — akár a vétkes akár a vétlen fél kérelmére — bocsátható ki és más bírói intézkedéssel nem pótolható. Elmebeteg ellen ily birói határozat nem hozható. Esetlegesen arra is irányulhat, hogy harmadik személy a közösség visszaállításával egyidejűleg távolíttassék el a közös lakásból. (3588/914. MD. IX. 57.) Külföldi nem kérheti a felhívás kibocsátását. (8749/915. MD. X. 93.) Az életközösség visszaállításának határideje a bírói határozatban megszabott idő (695/906.) De a hosszabb távollét exculpálható méltánylást érdemlő okkal. Egyes határozatok szerint a házasság felbontásáig helye van visszatérésnek. A visszatérés bontó ok fennforgása pl. súlyos sérelmek (mint az arculköpés) esetén nem kötelező (5579/922. M. T. V. 37.) Az életközösség őszintén állítandó helyre, egy éjszakai tartózkodás a házastársnál és újbóli eltávozás nem komoly visszaállítása a házassági együttélésnek (1914/1918. M. D. XII. 157.). A visszatérés rendszerint nem köthető feltételhez. Kivételesen azonban igen; így, ha a hely vagy a körülmények alkalmatlanok a házasélet folytatására (pl. alkalmatlan lakás), vagy ha a különélést a hozzátartozók türhetlen magaviselete okozta, az azokkal együttlakás visszautasítható. Gyakorlatunk jogosnak tekinti a különélést, ha a másik fél — 105 —