Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)
XllI Ez a szöveg azonban még nem volt alkalmas a törvényhozási tárgyalásra és nélkülözte az egységet. Közzétételének főcélja a bírálat felidézése volt. Ezt a célját el is érte. A tervezet bő anyaggyüjteménye termékenyítőén hatott a magánjog irodalmára és a bírói gyakorlatra, mely számos tételét magáévá tette. Az előkészítő bizottságra a tervezet első szövege indokolásának közzététele után az a feladat várt, hogy a tervezet nyomán megnyilvánuló bírálat eredményeinek ielhasználásával az első szöveget részleteiben tárgyalja és szerkezetileg is egységes tervezetté dolgozza át. A tervezet ezen második szövegének kidolgozása előtt a bizottságnak tüzetes bírálati anyagot kellett szereznie, azután pedig a tervezet alapvető főkérdéseit bizottsági tárgyalással eldöntenie. Ennek a munkának eredményeit 1906. év elején a bizottság vezetősége 9 kötetben a következő cím alatt tette közzé: „A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének további tárgyalását előkészítő főelőadmány és a tervezetre vonatkozó bírálati anyag." Ez a nagyszabású előkészítő munkálat a további tárgyalásnak csak egyik láncszeme volt, mert a benne foglalt rendkívül értékes anyag felhalmozása mellett volt lehetséges, hogy a tervezet második szövege aránylag rövid idő alatt elkészüljön. Az újabban szervezett bizottság 1908. év végéig működött és ezután közrebocsátotta a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének főkérdéseire vonatkozó bizottsági tárgyalások anyagát. Az előkészítő munkálatok befejeztével egyes előadók kaptak megbízást a tervezet második szövegének kidolgozására. Az ez alapon elkészült szövegrészek előadói tervezeteit megbízott előadók felülvizsgálat alá vonták, azokra észrevételeket tettek s ezek figyelembevételével mindegyik előadó a maga részét újból átdolgozta. Ezután véglegeztetett dr. Székely Ferenc igazságügy minisztersége alatt a Tervezet ú. n. bizottsági szövege, amelyet dr. Balogh Jenő igazságügyminiszter 1915 május 15-én terjesztett az országgyűlés képviselőháza elé. A törvényjavaslat általános jellemzése. 1. A törvényjavaslat viszonya a mai joghoz és a külföldi kodifikációkhoz. Az előkészítő bizottság az élő jogot kívánta rendszerbe foglalni és szokásjogunk minden értékes önálló intézményének vagy gondolatának megőrzésével és kifejlesztésével. Különösen a családi és az öröklési jog terén érvényesül a nemzeti jog konzerválásának ez a szempontja; itt évszázados önálló jogfejlődésünk eredményeit, a nép jogérzésébe mélyen begyökerezett intézményeket kellett fentartani a mai kor tudományos igényeinek megfelelő alakban. De ugyanez a konzerváló vonás uralkodik a dologi jog terének nagy részén is, ahol a közhitel tekintetei tiltják azoknak a jogin-