Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

71 nyes hatáskörében elintézett ügy felett a bíróság rendszerint nem határozhat. Ez általános szabály alól kivételt egyedül azok az esetek képeznek, melyekben a gyámhatóság határozatában meg nem nyugvó félnek a bírósági ut igénybevehetését a törvény világosan megengedi; a gyámhatóságnak az 1877:XX. t.-czikk 13. §-a alapján tett intézkedései azonban ez esetek közé nem tartozván: annak kimondása, hogy a tartósan különválva élő szülők közül, kiskorú gyermeküket melyik van jogosítva ideiglenesen magánál tartani, a bíróság előtt épen nem, tehát szerződés teljesítése czimén sem követelhető. Kelt Budape'sten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1892. évi január hó 22-ik napján tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi február hó 12-ik napján tartott teljes ülésben. 55. szám. (Ingatlanra vezetett végrehajtás megszüntetése iránti kereset.) Oly harmadik személy, aki valamely végrehajtás alá vont telekkönyvezett ingatlanra, vagy annak egy részére tulajdonjogot szerzett, de azt a telekkönyvbe be nem jegyeztette, van-e jogosítva a végrehajtató ellen az 1881. évi LX. t.-czikk 168. §-a alapján keresettel fellépni? (6966/1891. P. számhoz.) Határozat: Oly harmadik, személytől, aki végrehajtás alá vont telekkönyvezett ingatlanra vagy annak egy részére a végrehajtató nyilvánkönyvi jogait megelőzően tulajdoni jogot szerzett, meg nem tagadható a jogosultság, hogy a végrehajtató ellen az 1881. évi LX. t.-czikk 168. §-a alapján keresetet indíthasson, habár szerzett joga telekkönyvileg nincs is bejegyezve. Indokok: Az 1881. évi LX. t.-czikk .168. §-a megengedi, mindazon harmadik személyeknek a keresetinditást, kik magokat az ingatlanra vezetett végrehajtás által az ingatlanra vagy ennek valamely részére vonatkozó dologi jogaikban sértve érzik, kivételével csupán a 156., 161., 162. és 163. §§-okban külön szabályozott eseteknek. Abból, hogy a fentidézett törvény 168. §-a dologi jogokat emlit, egyáltalában nem következtethető, hogy a szakasz czélja kizárólag a telekkönyvileg bejegyzett jogok megóvása lenne. Ugyanis a nyilvánkönyvi jogokkal biró egyének jogaik megóvására az 1881. évi LX. t.-czikkben engedett rendes jogorvoslattal élhetnek s ezenfelül a 156., 161., 162. és 1J33. §§. külön is gondoskodnak a nylivánkönyvileg kitüntetett jogok megvédéséről. A 168. §-nak tehát nem lehet más értelme és czélja, mint épen az, hogy az abban engedett kereset utján oly jogok is megóvhatok legyenek a végrehajtatóval szemben, amelyeket az anyagi törvények érvényeseknek elismernek, habár telekkönyvi bejegyeztetésük elmaradt is.