Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

66 pest tartották fenn, azon vagyon tehát, melynek forrását az úrbéri italmérésből származó jövedelem képezi, eredeti jellegét a községi szervezet átalakulásával sem vesztette el, hanem ezentúl is azon czélra forditandó, melyre rendeltetett, ez piedig csak azon politikai község által eszközölhető, melybe a jobbágy község beolvadt: ki kellett mondani azt is, hogy az úrbéri italmérésért járó kártalanítási összegről kötményezett kötvények állitandók ki és azok az ujabban szervezett jelenlegi politikai községeknek adandpk át. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1891. évi január hó 13-án tartott teljes üléséből. Hitelesittetett az ugyanazon évi február hó 13-án tartott teljes ülésben. = Az italmőrési jog arányosítására vonatkozik a 2. p. d. 52. szám. (Külföldi biztositó szövetkezetek czégbejegyzése.) Külföldi kölcsönös biztositó társaságok (szövetkezetek) Magyarországban fiókintézet vagy ügynökség által működhetnek-e, és evégre czégüket bejegyeztethetik-e? (706/891. V. számhoz.) Határozat: Hazájuk törvényei szerint megalakult és tényleg működő külföldi kölcsönös biztositó társaságok (szövetkezetek) Magyarországban fiókintézetet vagy ügynökséget állithatnak fel és czégüket bejegyeztethetik, ha a kereskedelmi törvény által evégre megállapított feltételeknek eleget tesznek. Indokok: A kereskedelmi törvény 223. §-ának utolsó pontja szerint a szövetkezetek egyik faját a kölcsönös biztositások képezik, a 230. §. pedig a külföldi szövetkezeteknek kivétel nélkül, tehát a kölcsönös biztositási vállalatoknak is kifejezetten magengedi, hogy a magyar korona országaiban, saját czégük alatt fiókintézetet, vagy ügynökséget felállíthatnak és üzletüket folytathatják. Egyéb rendelkezést a külföldi biztositó szövetkezetek tekintetében, a keresk. törvény kifejezetten nem tartalmaz, amennyiben azokat a későbbi 461. §-ban sem emliti meg szó szerint, hol a külföldi biztositási részvénytársaságokat, a 210., 211. §-ok követelményein felül még a VII. czim határozatainak megtartására kötelezi. Azonban, ha a törvény erről kifejezetten nem rendelkezik is, nem szenvedhet kétséget, hogy a most emiitett hetedik czim határozatai a külföldi biztositási szövetkezetekre is kiterjednek. E czimnek sorban első szakasza (453. §.) ugyanis minden biztositási vállalatot egyaránt felkarol, a 459. §. pedig a tartozásoknak a mérlegben való kimutatását szabályozó 1-ső pontjában a szövetkezetek számára határozott utasítást tartalmaz. Hogy pedig a biztositási társaságokat terhelő ezek a rendszabályok nem szorítkozhatnak egyedül a belföldi szövetkezetekre, hanem a kül-