Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

54 az átszállásnak (transmissiónak), mert azzal szemben csak az a kérdés állhat elő, hogy lemondott-e a jogosult a maga jogáról és hogy nem évült-e el a kereseti jog már a jogosult életében? Ha e kérdések egyike vagy másika igenlően oldatik meg valamely concret esetben: akkor átszállásról, természetesen, szó nem lehet azért, mert a lemondás vagy elévülés folytán elenyészett jog senkire sem szállhat át. És ha áll is az, hogy egy rövidebb elévülési idő hiánya bonyolódottá teszi és megnehezíti a köteles^ rész iránti pert: ez az átszállott s fennálló jog érvényesítésének útját nem zárhatja el; mert amely jogtól a törvény nem tagadta meg a rendes hosszú elévülési idő kedvezményét, azt a biró kell, hogy a rendes elévülési idő elteltéig, élő jognak tekintse és oltalmában részesítse. Czélszerüségi okok itt egyáltalán nem lehetnek irányadók, és pedig annál kevésbé, mert ha a rövid elévülési idő hiánya a jog átszállásának kizáró akadályául fogadtatnék el: akkor a kötelesrész érvényesítését a jogosultnak minden örökösétől, s ott is meg kellene tagadni, ahol a kötelesrészre jogosult a végrendeletről magának még csak tudomást sem szerezhetett. Végre az ági öröklés rendszere az átszállás (transmissio) kérdését nem érintheti és csak azon aránynak megállapítására birhat befolyással, amely szerint a kötelesrészre jogosultnak örököseit, az ő ági vagy nem ági vagyonában, illetőleg vagyoni jogaiban az örökség egymással szemben megilleti. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1889. évi május hó 17-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1889. évi június hó 28-án tartott teljes ülésben. F= Kötelesrészre vonatkozik a 47. p. A; örökjogi tárgyúak a 8., 12., 34. és 47. p. d.-ek. 44. szám. (Jelzálogból való kielégítés iránti kereset bírósága.) Kiterjed-e az 1881 :LIX. t.-cz. 6. §-a első bekezdésében foglalt intézkedés azon keresetekre is, melyek valamely bekeblezett követelés behajtása czéljából nem a személyes adós, haneim a telekkönyvilefí: terhelt birtok tulajdonosa ellen indíttatnak a jelzálogból leendő kielégítés végett? (8238/1888 P. sz.-hoz.) Határozat: Az 1881: LIX. t.-cz. 6. §-a első bekezdésében foglalt intézkedés nem terjed ki azon keresetekre, melyek valamely bekeblezett követelés behajtása czéljából nem a személyes adós, hanem a telekkönyvileg terhelt ingatlan tulajdonosa ellen, a jelzálogból leendő kielégítés végett indíttatnak; hanem az ilyen keresetekre is az 1868: LIV. t.-cz. 44. §-a második bekezdésében foglalt azon rendelkezés alkalmazandó, mely szerint ezek a keresetek, felperes választásához képest, alperesnek vagy személyes bírósága, vagy pedig azon bíróság előtt érvényesíthetők, melynek területén a telekkönyvileg terhelt birtok fekszik.