Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

44 az ily válóperekben követendő eljárásra nézve csak a mindkét felekezetű (magyarországi) evangélikusokat illetőleg tartalmaz intézkedést ; mindezek alapján a m. kir. Curia polgári és büntető tanácsainak teljes ülése, vonatkozólag a 3836/1886 P. sz. a. esetre és egyezőleg a fennállott kir. semmitőszéknek 25.157/885 szám alatti s több hasonló határozatával kimondja, hogy Magyarország erdélyi területén fennálló unitárius egyházi bíróságoknak hatásköre házassági válóperekben kiterjed az ország egyéb részeiben lakó unitáriusokra is. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári és büntető tanácsainak 1886. évi november hó 30-án tartott teljes üléséből. Hitelesittetett a polgári és büntető tanácsoknak ugyanazon évi deczember hó 23-án tartott teljes ülésében. = Hatályát vesztette az 1894: XXXI. t.-cz. folytán. 38. szám. 'Sorrendi végzés elleni felfolyamodás határideje.) Visszautasitandó-e az 1881. évi LX. t.-czikk 119. §-a rendelkezésének ellenére a tárgyalás után azonnal meg nem hozott, ki nem hirdetett, hanem kézbesített végzés ellen 3 napon tul, de 8 napon belül beadott felfolyamodás? (6438/1886. P. sa.-h.oz.) Határozat: Az 1881. évi LX. t.-czikk 119. §-a rendelkezésének ellenére a tárgyalás után azonnal meg nem hozott, ki nem hirdetett, hanem kézbesített végzés ellen 3 napon tul, de 8 napon belül beadott felfolyamodás elkésés indokából vissza nem utasítható. Indokok: Az 1881. évi LX. t.-czikk 119. §-a azt rendeli, hogy a tárgyalás után a kielégítési sorrendet megállapító végzést az elsőbiróság azonnal meghozni és kihirdetni, a kihirdetett végzéssel meg nem elégedő felek pedig a felfolyamodás igénybevételét azonnal bejelenteni kötelesek. Tekintve, hogy a felhozott intézkedések egybefüggésénél fogva múlhatatlanul szükséges, hogy a biró a tárgyalás után a végzést azonnal meghozza és kihirdesse; tekintve, hogy az elsőbiróság, ha a tárgyalás után azonnal végzést nem hoz, azt nyomban ki nem hirdeti, hanem a feleknek kézbesitteti, eljárása által a feleket az idézett §-ban biztosított azon előnytől, hogy felfolyamodásukat szóval bejelenthetik, nyilván megfosztja, azon kötelességük teljesítését pedig, hogy a felfolyamodást a kihirdetéskor azonnal bejelenteni tartoznak, lehetetlenné teszi; tekintve, hogy valamint egyrészről a biró nincs jogosítva arra, hogy kötelességének elmulasztásával a jogorvoslat benyújtására a törvény által megszabott határidőt kiterjessze, ugy másrészről a végzés által jogaikban sértett felektől sem lehet megtagadni azt, hogy felebbviteli jogukkal, melyet a bírónak a kihirdetés elmulasztása miatt nem gyakorolhattak, a felebbvitel átalános szabályai szerint élhessenek; tekintve továbbá, hogy a ki nem hirdetett, hanem kézbe-