Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

42 szerint az érdekelt felek meghallgatása után ugyan, de alakszerű per megengedése nélkül rendeli el; tekintve, hogy ezen peren kivüli eljárásban elegendő a feljegyzést kérő félnek azt egyszerűen valószinüvé tenni, hogy a feljegyzéssel terhelendő jószág zálogtárgy, és azt .bebizonyítania csak a zálogváltási perben válik kötelességévé; tekintve, hogy az általános jogelv szerint minden tulajdonos jogosítva van tulajdonát minden jogellenes megtámadás ellen megoltalmazni, evégett jogosítva van bírói segélyhez is folyamodni; nem lehet megtagadni attól, aki ellen a zálogváltási jog feljegyzése kieszközöltetett, azon jogot, hogy megelőzve a zálogváltó per folyamatba tételét és magára vállalva a különben ellenfelét terhelő bizonyítási kötelezettséget, azt, hogy a feljegyzéssel terhelt jószág nem zálogtárgy, az illetékes birtokbiróság előtt indítható önálló keresettel bebizonyíthassa. Annál kevésbbé lehet azt megtagadni, mert valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének birói elismerését mindenki, aki erre nézve jogi érdekeltségét beigazolja, önálló (praejudicialis) keresettel szorgalmazhatja. Ily keresetnek nem állhat útjában a zálogváltási jog telekkönyvi feljegyzése sem, mert ez a telekk. rendt. 25. §. f) pontja szerint formaszerü per nélkül végzésileg rendeltetvén el, itélt dolgot (res judicatát) arra, hogy a feljegyzéssel terhelt jószág valóban zálognak tárgya, nem állapithatott meg. Abból pedig, hogy a zálogvisszaváltási jog nem a felek meghallgatása nélkül (ex primo decreto), hanem tárgyalás folytán jegyeztetett fel, csak az következtehető, hogy a szabályszerüleg eszközölt feljegyzés nem lehet eredetileg érvénytelen és már ez oknál fogva sem támadható meg törlési keresettel, a telekk. rendt. 148. §-a értelmében. De jogos érdek sértetnék, ha a feljegyzéssel terhelt ingatlan telekkönyvi tulajdonosa a zálog váltó per folyamatba tételéig elzáratnék annak birói megállapithatásától, hogy közte s a feljegyeztető közt, a kérdéses jószág tekintetében zálogviszony nem létezvén, az ő tulajdona teljes és korlátlan. Ettől elzárni őt, ki a (feljegyzést megengedő végzés ellen a perújítás jogorvoslatával sem élhet, annyi volna, mint őt esetleg igaztalanul és — különösen az inscriptióknál — évek hosszú során át megfosztani a rendelkezés .szabadságától és vagyona elértéktelenedésének tűrésére kényszeríteni. Ezt a törvény, mely a vitatott és gyakorolt szolgalommal szemben is az actio negatoriát megengedi, nem akarhatja. Szükséges azonban, hogy az illetékes birtokbiróság előtt indítandó praejudicialis, az activ negatoriával hasonszerü kereset határozottan és kifejezetten annak kimondására legyen irányozva, hogy a kérdéses jószág nem zálognak tárgya, hogy az inscriptdo arra nem terjed ki, s hogy igy a felperes tulajdonjoga teljes és korlátlan. Mert csak ily kereset fölött keletkezhetik olyan itélt