Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

41 a^ sokszor felhívott törvényczikk 22. §-ának b) pontja alkalmazást nem nyerhet. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1886. évi május hó 21-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi jun. hó 18-án tartott teljes ülésben. = Úrbéri ügyekre vonatkoznak az L, 9. és 18. p. d.-ek. 36. szám. (Zálogváltási jog feljegyzésének törlése.) Lehet-e a zálogváltási jognak a telek. rend. 25. §-a f) pontjában előirt eljárás szerint eszközölt feljegyzését azon alapon, hogy a feljegyzéssel terhelt jószág nem zálogtárgy, hogy az inscriptio erre ki nem terjed és igy a feljegyzés tévesen eszközöltetett, a zálogváltási pert megelőzőleg külön érvénytelenítési, illetve törlési keresettel megtámadni és a feljegyzés törlését kieszközölni? (3792/1886 P. számhoz.) Határozat: A zálogváltási jognak feljegyzését azon alapon, hogy a feljegyzéssel terhelt jószág nem zálogtárgy, illetőleg hogy az inscriptio arra ki nem terjed, a zálog váltási pert megelőzőleg érvénytelenség miatt törlési keresettel megtámadni nem lehet. Azonban annak birói kimondását, hogy a zálogvisszaváltási jog telekkönyvi feljegyzésével terhelt ingatlan nem képez zálogtárgyat, illetőleg hogy azon ingatlanra az inscriptio ki nem terjed, a zálogváltó per megindítása előtt is bármikor lehet az illetékes birtokbiróságnál önálló keresettel szorgalmazni. Ha a birtokbiróság a kereseti kérelemnek helyt ad, ennek folyományaként alperest a feljegyzés törlésének tűrésére is kötelezheti, s a jogerős ítélet alapján a végrehajtás elrendelhető. Indokok: A telekkönyvi rendelet 148. §-a tüzetesen meghatározza azon esetet, melyben a telekkönyvi bejegyzés által sértett fél az előbbi nyilvánkönyvi állapot helyreállítását törlési perrel kieszközölheti. Ezen eset a bejegyzés érvénytelensége; a törlési per alapját tehát valamely érvénytelenségi oknak létezése képezi; ily érvénytelenségi okot azonban az, hogy a zálogváltási jognak feljegyzésével terhelt jószág nem zálogtárgy, illetőleg hogy arra az inscriptio ki nem terjed, — nem alkothat; mert a zálogváltási jog feljegyzését a telekkönyvi hatóság a felek meghallgatása után rendeli el, az tehát mindig érvényes és jogerőre emelkedett birói határozaton alapszik. Ezekhez képest nem lehet helyt adni oly törlési keresetnek, mely a zálogváltási jognak törlését azon alapon szorgalmazza, mivel a feljegyzéssel terhelt jószág nem zálogtárgy. Tekintve azonban, hogy a telekkönyvi hatóság a zálogváltási jog feljegyzését a telekkönyvi rendelet 25. §-ának f) pontja