Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

487 Beszámítása a vizsgálati fogságnak fegyház v. börtönbüntetésnél arányos mértékben. C. 4., 262. 1. Beszámithatóság. Ha a tettes mást sértett, mint a kit sérteni akart, felelőssége akként állapítandó meg, mintha a cselekményt a sérteni szándékolt személy ellen követte volna el. C. 60-, 352. 1. Bírói hatáskör. A jogtalan elsajátítás vétségével kapcsolatos orgazdaság vétsége esetében az első fokban eljárás a járásbíróságok hatásköréhez tartozik; bp. i. t. 2., 295. 1., de. i. t. 3, 406. 1., mv. i. t. 2., 438. 1. Bírói hatásköre az unitárius egyházi bíróságoknak válóperekben. C. 61., 353. 1. Bírósági végrehajtó kezeihez teljesített fizetés mily esetekben tekintendő hivatalánál fogva átvettnek. C. 39., 31b*. 1. Bizalmatlanságnak köztisztviselő ellen közhatóság által kimondása esetében az annak alapul szolgált állitások miatt a közigazg. elj. folyamatban léte alatt rágalmazás v. becsületsértés miatt bünv. eljárás helyt nem foghat. C. 35., 311. 1. Biztosítási végrehajtásnak bűnvádi eljárás folyamán elrendelése. C. 69., 365. 1. Bűnhalmazat. A büntetés végrehajtása alatt elkövetett büntetendő cselekményért elitélés esetében nem szabandó ki összbüntetés, a büntetés egységesítése azonban fentartandó. C. 18., 280. 1. Bűnhalmazat. Az ítéletben nem választható külön a bűnösség kimondása a büntetés megállapításától; de összbüntetés megállapítása végett későbbi cselekmény miatti vizsgálat befejezését bevárni nem kell. C. 33. 307. 1. Bűnhalmazat esetében sem emelhető fel a B. T. K. 85. §-a 3 pontjának alkalmazásával kimért fogházbüntetésnek 2 évben meghatározott legmagasabb mértéke, m. v. i. t. 4-, 440. 1. Bűnhalmazat. Ha a hatósági közeg eljárásában azáltal akadályoztatik, hogy ellene e czélból testi sértés követtetik el: a hatóság elleni erőszak és testi sértés halmazata forog fenn. C. 28-, 297. 1. Bűnhalmazat. Két forint értéket felül nem haladó élelmi czikk eltulajdonítása esetében, ha ennek véghezvitele czéljából magánlaksértés is követtetett el, eszmei bűnhalmazat állapítandó meg C. 51, 339. 1. Bűnhalmazat szabályai nem nyernek alkalmazást oly esetre, midőn a tettes mást sértett, mint a kit sérteni akart aberratio ictus); C. 60., 352. 1. Bűnhalmazat. Ugyanazon tettes v. részes ellen fennforgó lopás v. lopás kísérletének vétségei, az ezek tárgyát képező dolgok értékének egybefoglalása alapján csak egy büntettet képeznek. C. 44., 324. 1. Büntetés egységesítése fentartandó a büntetés végrehajtása alatt elkövetett büntetendő cselekmény miatti elitélés esetében. C. 18., 280. 1. Büntetés középtartama, 1. Szabadságvesztés-büntetés. Büntetés súlyosbítása végett a sértett felet hivatalból üldözendő bűntett v. vétség miatt indított bünv. ügyben a felebbezés joga meg nem illeti. C 63. 355. 1. Bűnügyi zárlatnak elrendelése a bünv. eljárás folyamán. C. 69, 365. 1. Bűnvádi eljárás megindítására közhivatalnok rágalmazása esetében a meghatalmazást ugy a sértett, mint felettes hatósága megadhatja. C. 22. 287. 1. Correctionalisatio. A B. T. K. 92. §.-ának alkalmazásával vétséggé minősített büntetendő cselekmények jis három év alatt évülnek el. C. 59., 351. 1. Correctionalisatio. Súlyos testi sértés bűntettének vétséggé változtatása esetén fogház és pénzbüntetés együtt alkalmazandó. C. 2., 260. 1. Csalás ingó vagy ingatlan dolognak kétszeres eladása csak kárositási vagy nyerészkedési szándék fennforgása esetében képez. C. 21., 285. 1. Cseléd részessége gazdája kárára, ennek nem cselédje által elkövetett v. megkisérlett lopás esetében a btk. 336. §.-ának 7. pontja alaüján büntetendő, C. 47 , 330. 1. Cseléd ugyanazon gazda szolgálatában álló többi cseléd irányában közös háztartásban élő hozzátartozónak tekintendő. C 24., 290. 1. Dolus. Ingó v. ingatlan dolognak kétszeres eladása csak károsítás v. nyerészkedési szándék fennforgása esetében képez csalást. C. 21., 285. 1. Dolus. Rabruhában megszökő fegyencz e ruhára vonatkozólag lopást követ el, ha az eltulajdonítás dolosus volta fennforog. C. 34, 308. 1.