Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

38 öának alapul szolgált jog közt ily szoros egybefüggés nem létezik, a fizetés követelhetése nem lehet szigorúbb feltételekhez kötve. Ezekhez képest ki kellett mondani, hogy az elveszett közönséges kötelezvény tulajdonosa a fizetést a kötelezettől az illető okirat birói megsemmisítése előtt is követelheti. Tekintve mégis, hogy viszont a fizető adós jogos érdeke is részesítendő birói oltalomban, s ennélfogva ugyanaz méltán követelheti, hogy a kötelezvény birtoka alapján fellépő harmadik személyek keresete ellen lehetőleg biztosittassék, illetve, hogy a fizetésről kiállított nyugtának az egész elévülési idő alatt való megőrzésére ne kénytelenittessék, a váltótörvény fentidézett rendelkezésének hasonszerü alkalmazása mellett ki kellett egyúttal mondani, hogy a fizetés iránt perbe vont adós kívánhatja, hogy a megsemmisítési határozat jogerőre emelkedéséig a tartozási összegnek birói letétbe helyezésére feljogosittassék. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1886. évi ápril hó 9-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi május hó 21-én tartott teljes ülésben. = A kereskedelmi törvényre vonatkoznak a 26., 32. és 60. p. d.-ek. 34. szám. (Hagyatéki ingatlanra nyert zálogjog megszűnése) Az örökös hitelezője által a hagyatéki javakra és zálogjogilag biztosított követelésekre a telekkönyvi rendelet 74. §-a értelmében szerzett zálogjog egymagában az által elveszti-e jogi hatályát, ha a hagyaték átadása másnak részére történt meg? (11.120/1881., 3132/1882., 5990/1885. és 2170/1886. P. számokhoz.) Határozat: Valamely hagyatékhoz tartozó ingatlan javakra, vagy jelzálogilag biztosított követelésekre az örökös ellen a tkvi rendt. 74. §-a értelmében nyert zálogjog már azáltal, hogy az így terhelt javak vagy követelések az adóstól külömböző más személynek adatnak át, jogi hatályát veszti. Indokok: A telekkönyvi rendeleteknek 74. §-a azon rendelkezéséből, hogy a reménybeli örökrészre szerzett zálogjog a hagyaték tárgyalásánál előforduló igényekre sérelmes nem lehet és csak az átadás időpontjától kezdve lép hatályba, kétségtelen, hogy az ily halasztó feltételekhez kötött zálogjog az örökösök közti osztály módozataira semmiféle gátló vagy szabályozó befolyást nem gyakorolhat; mihelyt tehát a hagyatéki bíróságnak átadási, illetőleg a birtokbiróságnak az 1868 : LIV. t.-cz. 581. §-án alapuló végzése tartalmából az derül ki, hogy a vélelmezett örökösnek a feltételesen terhelt ingatlanokból vagy követelésekből mi sem adatott át, a vonatkozó zálogjogi bejegyzés hatályát veszti.