Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

284 tekintve, hogy ezzel szemközt a jegyzőnek felruházása az előadó biró hivatásába tartozó, és csakis a birói elmozdithatlanság és a birói felelősség mellett gyakorolható feladattal, az 1871 : XXXI. t.-cz. 6. §-a utolsó előtti pontjának a kivételes intézkedés természetével és magával a szöveggel is ellenkező legtágabb értelmezést tételez fel; tekintve, hogy azon hatósági cselekmény, melynek foganatosítására az azt foganatosító a törvény alapján képesítve és jogosítva nem volt, olyannak lévén tekintendő, mint amelyet nem hatósági közeg foganatosított, e amely tehát önmagában semmis lévén, hivatalból megsemmisítendő: Mindezeknél fogva a kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése, vonatkozással a 15.222/1882. B. sz. alatt előterjesztett esetre kimondja: hogy törvényszéki jegyző nincs jogosítva a törvényszék tanácsüléséhen — - habár szavazat nélkül is — mint előadó közreműködni. Ebből kifolyólag kimondja továbbá a teljes ülés: hogy az esetben, ha a törvényszék határozatánál a jegyző mint előadó működött közre, ezen határozat, s ettől kezdve az egész további eljárás semmis lévén, hivatalból megsemmisítendő. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető szakosztályának 1883. évi ápril hó 23-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi május hó 25-én tartott teljes ülésben. = Hatályát vesztette az 1897: XXXIV. t.-cz- folytán. 20. szám. (Hamis eskü tényálladéka ; btk. 219., és 221. §§.) A B. T. K. 219., illetőleg 221. §-a szerint ienforog-e a hamis eskü tényálladéka akkor, midőn a polgári ügyben letett fő-, pót-, becslő- vagy felfedező eskü csak az ügy lényegtelen körülményeire nézve nem, felel meg a valónak? (2928/1882. és 17119/1882. B. sz.-hoz.) Határozat: Tekintve, hogy a polgári ügyekben használt bizonyítékok csak annyiban bírnak a vitatott jogok, illetőleg kötelezettségekre nézve jelentőséggel és befolyással, amennyiben azoknak megállapítására szolgáló, tehát az ügy szempontjából lényeges tényekre vonatkoznak; tekintve, hogy a B. T. K. mindenütt, ahol bizonyítékok koholása vagy meghamisítása tárgyában intézkedik, a büntethetőség előfeltételéül megkívánja, hogy az illető bizonyíték jogsérelem előidézésére, azaz mások jogait vagy kötelezettségeit érintő lényeges körülmények igazolására alkalmas legyen; tekintve, hogy a B. T. K. 213., 215., 217. §§-ai szerint a hamis tanúvallomás, szakértői vélemény vagy fordítás miatt csak akkor van büntetésnek helye, ha azok az ügy- vagy tényállás lényeges körülményeire nézve tétettek, illetőleg terjesztettek elő, arra pedig, hogy a hamis eskü a hamis tanuzásnál szigorúbb tekintet alá vétessék, midőn a törvény mindkettőre egyenlő büntetést állapit meg, ok fenn nem'forog; tekintve, hogy polgári ügyben az ügyfél esküjének ezen