Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

285 bizonyíték fogalmánál fogva csak az ügy lényeges körülményeire nézve van helye, a hamis eskü fogalom meghatározása is ezen alapon sarkal és a B. T. K. tervezetének 209. §-ából — amint ez a képviselőház jogügyi bizottságának jelentésében nyíltan kifejeztetett — csak azért hagyattak ki ezen szavak: «annak a lényeges körülményeire nézve» — «mert a biró polgári ügyben esküt csakis ily körülményekre itél meg»; tekintve, hogy a bizottság jelentésének ezen tételében különösen is ki van fejezve azon, egyébként az egész XII. fejezet elhelyezésében és rendszerében nyilván felismerésre jutó uralkodó eszme, hogy a jelentéktelen körülményekre netán megitélt és letett esküt, sem a képviselőház jogügyi bizottsága, sem a kérdéses szakaszt, ennek módositásával és jelentése alapján elfogadott törvényhozás sem kivánta büntetendő cselekménynek tekintetni: Mindezeknél fogva a m. kir. Curia büntető-tanácsainak teljes ülése azon elvi jelentőségű kérdésre: a B. T. K. 219., illetőleg 221. §-a szerint fenforog-e a hamis eskü tényálladéka akkor, midőn a polgári ügyben letett fő-, pót-, becslő- vagy felfedező eskü csak az ügy lényegtelen körülményeire nézve nem felel meg a valónak, — vonatkozással a 2928. és 17119/1882. B. számok alatt előterjesztett ügyekre — határozatilag kimondja: hogy a B. T. K. 219., 221. §§-ai szerint a hamis eskü bűntettét, illetőleg vétségét csak az ügyre nézve lényeges valótlan körülménynek esküvel való megerősítése állapítja meg. Kelt Budapesten, 1883. évi május hó 18-án tartott büntető teljes ülésből. Hitelesíttetett az 1883. évi június hó 13-án tartott büntető teljes ülésben. = L. a 26. b. d!.-t. 21. szám. (Ingatlan ismételt dolosus eladása ; blk. 379., és 400. §§.) Valamely ingatlan dolognak egymásután két személy részére eladása, illetőleg átadása, ha ez által a korábbi vevő által szerzett jogczimnek ezen ingatlanra való érvényesítése meghiusittatik, képez-e büntetendő cselekményt és minőt? (2754/1883. B. számhoz.) Határozat: Tekintve, hogy a jogérvényesen eladott, azonban az eladó birlalatában vagy telekkönyvileg az ő nevére bekebelezetten hagyott ingó, illetőleg ingatlan dolognak, ugyanazon eladó által vagy nevében és beleegyezésével más személy által, de az eladási és vevési szerződés jogszerű fennállása alatt és azzal ellenkező, tehát az előbbi vevőnek beleegyezése nélkül eszközlött ujabb, és igy jogtalan eladása, amennyiben büntetendő szempont alá foglalható, csakis a vagyon elleni büntettek vagy