Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

260 vonhatnak maguk után vádlottra nézve súlyosabb büntetést, mint amelylyel azon cselekmény a most fennálló kihágási törvény szerint büntetendő lenne: ezeknél fogva jelen teljes ülési határozatnak tárgyát képező concret eset is, a B. T. K. 301. és.302. §§-ai intézkedésénél fogva könnyű testi sértés vétségét képezné ugyan, és fogházzal s megfelelő pénzbüntetéssel lenne büntetendő. Minthogy azonban a könnyű testi sértésnek ugy a korábbi, valamint a B. T. K. 1. §-ával összhangzóan szintén ily czim alatt megállapított büntetendő cselekménye, a korábbi törvény szerint kihágásnak minősíttetett: a B. T. K. 2. jvának rendelkezésénél fogva, a korábbi joggyakorlat uralma alatt elkövetett könnyű testi sértés jelenleg is nem vétségnek, hanem könnyű testi sértés által elkövetett kihágásnak minősítendő, és a kihágási b. t. k. 15. §-nak megfelelően a kihágási büntetéssel, azaz elzárással büntetendő. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia büntető szakosztályának 1882. évi január 30-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi február hó 13-án tartott teljes ülésben. = A testi sértésre vonatkoznak a 2., 13., 28. és 37. b. d.-ek. (Súlyos testi sértés bűntettének átváltoztatása vétséggé ; btk. 20. 92 és 302. §§.) Azon esetlekben, melyekben a súlyos testi sértés bűntettére a B. T. K. 302. §-ának első rendelkezésében meghatározott börtön helyett, különösen nyomatékos, vagy nagyszámú enyhítő körülmények következtében, a B. T. K. 92. §-ának rendelkezése szerint fogház állapítandó meg; és ennek következtében a B. T. K. 20. §-ának rendelkezése alapján a bűntett vétségre változtatandó ; alkalmazandó-e a súlyos testi sértés vétségre a B. T. K. 302. §^ának második rendelkezésében meghatározott pénzbüntetés is, vagy pedig a börtönnek fogházra változtatásával a vétségre, mint mellékbüntetésül rendelt pénzbüntetés, ezen esetben mellőzendő? (9424/1881 1. f. i. B. sz.-hoz.) Határozat: Tekintve, hogy az 1878 :V. t.-cz. által alkotott magyar B. T. K. csak a bűntettekről és vétségekről intézkedik, és igy már czimében kifejezi azt, hogy az abban foglalt cselekmények vagy büntettek, vagy vétségek; tekintve, hogy egy harmadik osztályát az azon törvénykönyv alá eső büntetendő cselekményeknek, a megjelölt törvénykönyv nem ismeri, és igy nem ismer olyast sem, mely a kettőből alakítva, félig a bűntett, félig a vétség szempontja alá esnék; tekintve, hogy ezen általános, és a B. T. K. egész rendszerén végig vonuló alapintézkedés a 92. §. által sem szenved változást: tekintve, hogy a most idézett 92. §. csakis a büntetések2. szám.